Oresztész
Oresztész – mükénéi királyfi, Agamemnón és Klütaimnésztra fia. Mikor anyja és Aigiszthosz megölték apját, az ő élete is veszélyben forgott, de huga, Élektra és a dajkája segítségével sikerült elmenekülnie. Sztrophiosz pókhiszi királynál talált menedéket; hét év múltán barátjával, a király fiával, Püladészszal titkon visszatért Mükénébe, és Élektra segítségével megölte apja gyilkosait. Az anyagyilkosság miatt a lelkifurdalás megtestesítői, az Erinnüszök vették üldözőbe; ~ a delphoi-i jósdához fordult, amelytől már korábban megkapta tettéhez a jóváhagyást. Apollón a jósnő szavain keresztül a tauroszok földjére (Krim) küldte ~t a kherszonészoszi Artemisz szoborért, amit sikerült is elhoznia, s közben föllelte holtnak hitt nővérét, Iphigeneiát. Mükénében megölte Aigiszthosz fiát, a bitorló Alétészt, s elfoglalta végre apja trónját. Ő Hermionét vette feleségül, barátja, Püladész pedig, aki minden útjára hűségesen elkísérte, Élektra férje lett. – ~ igen nagyszámú, főleg drámai írásműben szerepel Élektrával együtt az ókortól napjainkig. A bosszúállás eseményét ezek jórészt egyezően adják elő; hatásos drámai elem mindben, hogy ~ és barátja kilétüket rejtve lépnek az uralkodópár elé, ~ halálának álhírét hozzák, s amikor a gyilkosok már ujjongnak hamis biztonságérzetükben, akkor sújtanak le rájuk. Annál eltérőbb beszámolók maradtak fenn a későbbi eseményekről, főleg az ókori szerzőknél. Aiszkhülosz Eumeniszek c. drámájában az őrjítő bosszúistennőktől űzött ~ eredménytelen tisztulási szertartása után Apollón tanácsára Athénba menekül, s Athéné meg a városi törvényszék, az Areopagosz elé terjeszti ügyét. A bírák szavazata egyenlő, az istennő dönt ~ javára, védőjének, Apollónnak érvét idézve, hogy nagyobb bűn férjet, mint anyát megölni. Euripidész tragédiája, az Oresztész szerint míg a címszereplő bűntudatától marcangolva magánkivül hever a palotában, eljönnek a megölt anya rokonai, Tündareosz, Helené és Menelaosz, és követelik Mükéné polgáraitól, hogy ítéljék halálra az anyagyilkos testvéreket. Ezek Püladész segítségével tuszul ejtik Helenét és lányát, Hermionét; végül Apollón teremt rendet, s ~t Delphoiba küldi. – ~ tettének, anyja megölésének megítélése az eredeti mítoszban az anyajog és apajog ütközését és e harc kimenetelét jelzi. Az Erinnüszök a vérségi kapcsolat elleni vétséget bosszulják; Apollón és Athéné a férfi elsőségét hangsúlyozzák. Aiszkhülosznál még csak egy szavazat dönt az apajog mellett; Szophoklésznál semmi kétség nem merül fel ~ tettének jogossága felől. Euripidészt nem a jogosság dilemmája izgatja, ő a szinte patologikus lelkiállapotot, a feloldhatatlan konfliktust festi és boncolja kedvére. Voltaire és Alfieri Oresztész c. tragédiái az anyagyilkosság vádja alól igyekeznek tisztázni hősüket; náluk ~ csak véletlenül, Aigiszthoszra sújtva sebzi halálra anyját, aki iránt Élektra is szánalmat érez. ~ jellemét és sorsát modern környezetben O'Neill Amerikai Elektra c. tragédiája élesztette fel Orin alakjában.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
