2. A XVIII–XIX. SZÁZADBELI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története

2. A XVIII–XIX. SZÁZADBELI MAGYAR VISELET.*

A legújabbkori magyar viseletre vonatkozó munkákat l. 213. jegyzetben. A népies viseletről l. Arad vármegye monographiája. Szerk. Jancsó Benedek. Arad. – Csáky Elek: Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzi viszonyai. (Ethnographia VI. 1885. 229. VIII. 1887. 438.) – Czirbusz Géza: Délmagyarországi bolgárok viselete. (Ethnographia II. k. 1881. 95. l. – Erdély szerk. Radnóti Dezső. 1897. 19. 1899. 23, 26. – Gaul Ferencz: Österreichisch-Ungarische National.-Trachten. 1881. s köv. Hankó V. Székelyföld. – Hazánk és a Külföld. – Huszka József: Magyar Ornamentika. Budapest. 1898., Magyar díszitő styl és Teremtsünk igazán magyar műipart. Szepsi Sz. György. 1890. – Istvánffy Gyula: A borsódi matyó nép élete. (Ethnographia. VII. 1886. 77.) és Újabb adalékok a palóczok etnográfiájához. (U. o. IX. 366.) – Jankó János: Kalotaszeg Budapest. 1892., Torda-Aranyosszék, Toroczkó magyar népe és Adatok a bács-bodrogmegyei okaczok néprajzához. (Ethnographia. VII. 1886. 132. 11. táblával.) – Das Kaiser-Album. Herausgeg. v. Mechitaristen-Congregation. Bécs. 1858. – Kiskéri Balogh István: Cserháti néprajzi adatok. (Etnographia. IX. 1888. 129.) – Kolumbán Samu: Lozsád és népe. (Ethnographia. V. 1884. 247.) – Lázár István: Alsó Fejér vármegye magyar népe. Külön lenyomat A. Fehér m. monographiájából. – Magyarország és Erdély képekben. Szerk. Kubinyi Ferencz és Vahót Imre. Pest. I–IV. l. 1853–1854. – Magyarország képekben. Szerk. Nagy Miklós. Pest. 1867. I–II. – Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. dr. Sziklay János és Borovszky Samu. Budapest. 1896. s köv. (Eddig Abauj, Nyitra és Vas megyék.) – Márton József: Sorki-Tótfalu néprajzi vázlata. (Ethnografia. II. 1881. 117.) – Matthaeidesz György: A bács-bodrog vármegyei tótok. (Ethnographia. IX. 1888. 216.) – Mátyás diák naptára. Szerk. Vahót Imre. – Orbán Balázs: A székely föld leirása. I–VI. k. Pest. – Az Osztrák-Magyar monarchia irásban és képben. I–VI. k. Budapest. 1888 s köv. év. – Paget John: Hungary and Transsylvania. New Ed. London. 1855, I–II. k. – A Pallas Nagy Lexikona. Budapest. XII. k. 190. l. 1. színes tábla. – Pintér Sándor: A palóczok. Budapest. – b. Prónay Gábor. Skizzen aus dem Volksleben in Ungarn. Barabás, Sterio és Weber 25 képével. Pest. 1855. – Szente Arnold: A Lendvavidék néprajza. (Etnographia. IX. 1888. 62.) – Szerelmey Miklós: Magyar hajdan és jelen. Pest. 1847. – Valerio, Théodore: Souvenirs de la Monarchie Autrichienne. Paris. 1853–64. 5. köt. (I. La Hongrie. II. Croatie. Slavonie. Frontičres Militaires.) – Vasárnapi Ujság. – Vécsy Ágoston: Néprajzi adatok Tisza-Roff vidékéről. (Ethnographia. VIII. 1887. 445.) – Weber Samu: A szepesi szászok ruházata. (Ethnographia I. 1880. 291.) – Wiskolcki Henrik: Aus dem inneren Leben der Zigeuner. Berlin. 1892. képekkel. – A magyar huszárság és gyalogság viseletére Teuber O. – Ottenfeld R. művén (Die Oesterreichische Armme 1700–1867. Bécs. 1895. s köv.) s a Gracza Gy. művében (Az 1848–49. magy. szabadságharcz. tört. III. 18. l.), közlötteken kivül l. még Amon von Treuenfest: Geschichte des k. k. 12. Huszaren-Regimentes. Bécs. 1876. Gesch. d. k. k. Huszaren-Reg. No. 8. Bécs. 1880. és Gesch. d. k. k. Haszaren-Reg. No. 3. Bécs. 1893. – Auszug aus der Gesch. d. Huszaren-Regimentes Graf v. Hadik. No. 3. Temesvár. 1894. – Branko Ferencz: Gesch. d. k. k. Infanterie-Regimentes No. 44von 1744–1875. Bécs 1875. – Chopin: Les hussard des vieux regimentes 1692–1875. Nancy. 1898. – Ernst Georg: Gesch. des k. k. 9. Husaren Regimentes Wilhelm II. Bécs. 1897. – Geschichte d. k. u. k. Infant. Regiments v. Molinary No. 38. Budapest. 1892. – The Military Costum of Europe. 2. köt. London. 1812. – Schrott L. Geschichte des k. k. Öst. neuenten Husaren-Regimentes. Bécs. 1834. – Virtsolog Col. R. Gesch. des k. k. 60 Linien-Inf. Reg. gegenwärtig Gustav Prinz von Wasa. Bécs. 1871.

(XXXII–XXXIX. színes és 67–71. fekete tábla.)

Az újkori magyar viseletmódnak a XVIII–XIX. századot magában foglaló korszaka alatt a keleti-török és lengyel befolyást a Bécs közvetítése által elterjedt franczia divat befolyása váltotta fel, a mi a XVIII. század első felében még nem annyira a ruha szabásában, mint inkább a keleties jellegű díszítési mód elhanyagolásában, az élénkebb színek mellőzésében s a hajviseletben jelentkezett. A mindinkább erősbödő nyugoti hatás azonban a XVIII. század második felétől kezdve a ruha szabására is kiterjedt, nevezetesen a felöltőt (mentét) annyira átalakította, hogy csak a zsinórzás különböztette meg a rococo idejebeli franczia kabáttól, sőt a század utolsó tizedeiben már-már a magyar viseletet is kiszorította. A 1790-ki nemzeti visszahatás a viseletre is kiterjedt, de az eredeti jellegéből többszörösen kiforgatott magyar ruházat csak a jelen század huszas éveitől kezdett nagyobb arányokban átalakulni, mikor a lethargiájából fölébredt nemzet öntudatosabban foglalkozik nemzeti egyéniségének követelményeivel s a minden irányban megindult mozgalom előszeretettel fordult a régi magyarság erkölcsei és szokásai felé. Ezen áramlat hatása alól a hazafiasabb magyar szabók sem vonták ki magukat s egyesek, mint Tóth Gáspár és mások, részint a régi magyar viselet fennmaradt s akkoriban ismeretes nehány emlékének tanulmányozásával, részint pedig a nép viseletének fölhasználásával visszatértek a rococot megelőzött idők magyar viseletének formáihoz s azt fejlesztették tovább. Ez a fejlődés tartott a hatvanas évekig s 1860–1867 között érte el tetőpontját, de aztán nemcsak megakadt, hanem oly rohamosan háttérbe szorult a magyar viselet az európai divat előtt, hogy már a népnél is kezd veszendőbe menni s egy Madarász József vagy Rigó Ferencz, kik mai napig nem vetették le a magyar ruhát, a legnagyobb kivételek közé tartoznak.

A föntebb mondottak alapján tehát három időszakot különböztethetünk meg az utolsó két század magyar viseletében, ú. m. a XVIII. század első felét, aztán a XVIII. század derekától a jelen század huszas évéig terjedő időszakot s a XIX. századból az 1820–1867 közti időszakot. Rövidre vont ismertetésüket a következőkben adjuk.

Magyar viselet a XVIII. század első felében. Női viselet a XVIII. század első felében. A XVIII. század második felének férfi viselete. Külföldi divat a XVIII. század második felében. A nemesség fegyverzete. A lószerszám. Idegen divat a fegyverekben. Női viselet a XVIII. század második felében. Magyar viselet a XIX. században.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me