ERDÉSZET ÉS VADÁSZAT
ERDÉSZET ÉS VADÁSZAT
Heves vármegye összes erdőterülete 117.000 k. hold, tehát az egész vármegye területének hatod része.
Heves vármegyében a síkságon alig van erdő. A Tisza mentén az árterületeket ékíti nehány száz hold füzes és nyár-erdő; Demjénen, Kerecsenden és Füzesabonyban az egri érseki uradalomnak van egy-egy tölgyet is termő kis berke, végül Erdőtelek község határában egyes gazdaemberektől ültetett szép akáczosok szakítják meg az Alföld egyhangú rónáit. Kevés az Alföld erdeje, de a mi van, azt meg is becsülik. A nyárfa köbméteréért 10–20 koronát is adnak, a fűz-rőzse kocsiterhenként 10–15 korona, az akáczot megfizetni sem lehet, felhasználja az, a kinek terem.
Faipartelepe is van a tiszamenti nyár-erdőknek; Tiszafüreden egy kefe- és gomb-gyár van, mely tekintélyes mennyiségű nyárfát dolgoz fel évenként. Van ugyan a tiszamenti községekben, mint Poroszlón és Tiszaörvényen több keretes gőzfűrész is, ezek azonban a Tisza hátán érkezett máramarosi fenyőfát vágják felfűrész-árúvá s így a vármegye erdőgazdasági viszonyait nem érintik. A szatmári püspökség, egri káptalan, kassai káptalan, stb. szóval néhány kötött birtokos tiszamenti berkeiben tölgy- és kőris-ültetéseket is telepített, mely ültetvények hasznát azonban csak majd a jövő nemzedék fogja látni.
Heves vármegye tulajdonképeni erdői a Mátra hegység, a Mátra dombvidék és a Bükk hegység lejtőin és oldalain zöldelnek.
