53. Kelet nélkül (1833 január–április) Kossuth „Országgyűlési Gyűjtemények” című tervezett munkájának töredékei.
53.
Kelet nélkül (1833 január–április)
Kossuth „Országgyűlési Gyűjtemények” című tervezett munkájának töredékei.
Kelet nélkül (1833 január–április)
Kossuth „Országgyűlési Gyűjtemények” című tervezett munkájának töredékei.
Miután a nyomtatott országgyűlési újság és a kerületi napló szerkesztésével kapcsolatos tervei meghiúsultak, Kossuthban egyre határozottabb formát öltött az a terv, hogy Tudósításai mellett maradandóbb formában is megörökíti az országgyűlés tárgyalásait és eredményeit. Ösztönözte erre szerkesztőtársa, Orosz József példája, aki az előző országgyűlésről írt nagysikerű könyvet s újabb politikai munkán dolgozott.* Ösztönözte szinte naponkénti együttléte a haladó ellenzék legjobbjaival, akiknek nézeteiből egyre inkább megértette, milyen óriási jelentősége van ennek az országgyűlésnek az ország polgári átalakulása szempontjából, de ösztönözték saját körülményei is: megyei pályájának csődje, reménytelen anyagi helyzete, amely parancsoló erővel írta elő számára, hogy a jövőben mint tollából élő értelmiségi keresse boldogulását. Már az országgyűlési naplóra is előfizetőket toborozzon.* Amikor pedig ez a kezdeményezése nem járt a remélt sikerrel, elhatározta, hogy megírja az országgyűlés történetét és munkáját megkísérli külföldön kinyomatni. Mivel az országgyűlés még folyamatban volt, s befejezésének időpontját még sejteni sem lehetett, azt tervezte, hogy nem egységes munkát ír, hanem az országgyűlésen előforduló fő kérdések szerint csoportosítja művét.* Elsőnek az 1833. január 9-én felmerült vallásügyi vitát írta meg, amely közel féléven át volt az országgyűlés napirendjén. Mint az ellenzék vezetői, Kossuth is helyesen ismerte fel, hogy a protestánsok vallásszabadságának kérdése nem csupán a régi sérelmi politika folytatása, nem is egyszerűen az elvi liberalizmus parancsa, hanem az új viszonyok között a nemzetegység létrehozásának egyik eszköze, s – akárcsak az „érdekegyesítés” politikája – előfeltétele a küszöbön álló társadalmi-politikai harc sikeres megvívásának.* Ez a munkája teljesen elkészült, s akkor kallódott el, amikor 1835/36-ban a kéziratot külföldre küldte kinyomtatás végett. Nyilván ennek a töredéke az alábbi, c) alatti részlet. De előkerült töredékes kézirataiból a tervezett gyűjtemény egy másik részének, a főrendi tábláról készíteni szándékolt műnek bevezetése, „előbeszéde”, valamint eső fejezetének egy része is. Ezeket alább a), illetve b) alatt közöljük. Közülük különösen a főrendekről tervezett mű bevezető fejezete felmérhetetlen fontosságú, mert a korábbi ellentmondásos vonások után a polgári reformerré fejlődésnek olyam magaslatán mutatja már be Kossuthot, amelyen ekkor rajta kívül még csak az országgyűlési ellenzék legjobbjai állanak.
Orosz az országgyűlés alatt több publicisztikai munkán is dolgozott, sőt eredetileg úgy tervezték, hogy Kossuthtal közösen adnak ki könyvsorozatot a folyamatban levő országgyűlésről. Meghasonlásuk következtében erre nem került sor, Orosz elkészült munkáinak egyrésze megjelent 1835-ben Lipcsében, Terra incognita, Notizen über Ungarn címen, ez a mű azonban csak laza összefüggésben van a folyó országgyűléssel. Orosz folytatni szándékozott ezt a munkáját, erre azonban megváltozott körülményei miatt – időközben a kormány szolgálatába állt – nem került sor.
Tudósításainak 1833 jan. 12-i 9. számában írja erről Kossuth: „A tanácskozások rendét levelezés útján kimerítőleg adni lehetetlen lévén, minthogy én nagyon bő jegyzőkönyvet viszek, mellyben lehetőleg minden benne van, ha valaki tisztelt levelezőim közül azt bírni óhajtaná, havonként 15 pengő forintokért megkaphatja; olcsóbban azért nem adhatom, mert a lefolyt hónap 30 ívet felül halad, pedig minden ív leírásáért 20 pengő krajcárt fizetek.” (Vö. Országgyűlési Tudósítások I. köt. 96. o.)
Vö. 1835. szept. 13-án kibocsátott előfizetési felhívásával, e kötetben, 72. sz. alatt.
Ezért írja Kossuth id. előfizetési felhívásában, hogy „nemzetünknek az úgynevezett organicus országgyűlésre összegyűlt képviselőit a vallás tárgyának felvételére” – egyéb okok mellett „a statustudomány gyakorlati részének amaz általános elve határozá, miszerint a politicai reformokat a vallásszabadsági reformnak megelőzni kelletik, mert enélkül a többfelekezetű nemzet moralis erejét közhatású munkálódásra összepontosítani, e nélkül pedig a hon s királyi szék elválaszthatatlan javára megkívántatott célszeres javításokat kivívni csaknem lehetetlen.” (Uo.)
A töredékek keltezését a bennük – különösen a főrendi tábláról szólóban – előforduló időmeghatározó adatok alapján tettük 1833 első felére. Hozzásegít a keltezés megállapításához Reviczky kancellárnak egy Metternichhez 1833 ápr. 17-én írt levele, amelyben a kancellár Orosznak egy külföldön megjelenendő munkájáról írva megemlíti, hogy Kossuth is ír hasonló munkát, és szintén külföldön akarja megjelentetni.* De hozzásegít a keletkezések idejének megállapításához maga Kossuth is, amikor Wesselényihez írt szept. 1-i levelében munkájáról már mint elkészült műről beszél.* Nem sokkal később pedig Reviczky már arról tudósítja Metternichet, hogy Kossuth németországi próbálkozásai meghiúsultával Párizsban akarja munkáját kinyomatni.* Alább közöljük a három töredéket azzal a megjegyzéssel, hogy általuk Kossuth egy korai, elveszettnek hitt, nagy terjedelmű és nagy jelentőségű politikai munkájának legfontosabb részeit hozzuk napvilágra.
Arról ír a kancellár, hogy Orosz Kritik des Geistes des ungarischen Reichstages 1833. c. munkáját Lipcsében akarja megjelentetni. „Auch sein Mitarbeiter in der geschriebenen Reichstagszeitung – teszi hozzá – Ludwig Kossuth, ein berüchtiger, bösgesinnter Advokat, gedenket daselbst ein ähnliches Werk in ungarischer Sprache zum Druck zu fördern.” Kéri Metternichet, hogy mivel Hartleben pesti könyvkereskedő éppen Lipcsébe utazik, tegyen intézkedéseket, nehogy magával vigye és kinyomassa a kéziratokat. (A levél fogalmazványa: OL, Kanc. eln. 1833: 336. sz.)
„Az én kéziratom is – írja – mellyet éjjeli nyugalmam kevés óráiból lopván egy kis időt, közel 40 ívre növesztettem, szekrényemben hever, s ha csak magam ki nem nyomtatom, örökre kéziratban marad.” (L. e. kötetben, 54. sz. alatt, 402. o.)
Szept. 27-i felterjesztésében írja Metternichnek, „dass Ludwig Kossuth… ein Werk über Ungarn verfasst habe, dasselbe in Leipzig drucken lassen wollte, weil es jedoch dort seines äusserst anstössigen Inhalts wegen keinen Verleger fand, sich nach Hamburg wendete, wo aus derselben Ursache sein Werk gleiches Schicksal erlitt. Nunmehr lasse er solches in Paris auflegen.” (Fogalmazványát l. OL, M. Kanc. eln. 1833: 1004. sz. alatt.)
a) Kossuth „A magyar főrendek 1833-ban” című tervezett munkájának előbeszéde.
b) A főrendi tábláról tervezett munka első fejezetének töredéke.
c) Kossuth vallásügyi munkájának töredéke.
