Közgazdasági élet Stiriában. Dommes Albert, Kupelwieser Ferencz, Müller Frigyes, Pogatschnigg Bálint és Zechner Frigyes közreműkö…
Közgazdasági élet Stiriában.
Dommes Albert, Kupelwieser Ferencz, Müller Frigyes, Pogatschnigg Bálint és Zechner Frigyes közreműködésével szerkesztette Menger Károly
Dommes Albert, Kupelwieser Ferencz, Müller Frigyes, Pogatschnigg Bálint és Zechner Frigyes közreműködésével szerkesztette Menger Károly
Rumpler Ferencztől
Egy akkora területen, mely kerekszámban 22.500 négyszög-kilométer (Ausztria egész területének 7 1/2 százaléka) s melynek csak mintegy tizedrésze sík föld, – másfél millió ember él, vagyis 54 lakos egy négyszögkilométeren, holott Ausztriában kilométerenként átlag 74 a lakosok száma. A népesség gyér voltát az magyarázza meg, hogy Stiria hegyes tartomány s hogy tehát a szántóföld kiterjedése aránylag csekély: a kertek, szőlők és rétek beszámításával is körűlbelűl csak egy harmadát teszi az egész területnek. A fölszínnek csaknem a fele (48 százalék), nagyobbára tiszta erdős terület, erdőségekre esik, azonfölűl egy nyolczad a legelőkre és havasokra, mely talajalakúlás, hozzá véve Stiria természeti bájait, a „szép zöld” jelzőt szerezte meg a tartománynak. S minhogy a voltaképi terméketlen talaj alig teszi ki a területnek öt százalékát: – tekintve Stiriának túlnyomóan havasi jellegét, – a tartomány növényzeti állapotát még eléggé kedvezőnek mondhatjuk.
Stiria földje, mely a síkságon meglehetősen el is van darabolva, legnagyobb részében kis birtokosok kezében van. A földek mívelése igen gondos, mindamellett hogy az éghajlat s a talajalakúlás fölötte költségessé teszik. A szőlőtermelést is, mely több kitűnő fajtát nevel, szintén szeretettel űzi a síkon lakó. Ezt mondhatni a gyümölcstermesztésről is, melynek kitűnő termékei keresett tárgyaivá váltak a kereskedésnek a külföldön is.
Az állat-, különösen a szarvasmarha-tenyésztés jelentékeny terjedelmű s messze földön is jó hírű tenyészfajtái kiváló ágává teszik a stiriai népgazdaságnak, a baromfitenyésztés pedig egész különlegességévé fejlődött. Az erdőgazdaság, melynek a szerte tagoltság egyáltalán nem kedvez, mindinkább más idő- és okszerűbb mívelési ágak felé fordúl.
Stiria bányászatának és kohó-iparának nem vált javára, hogy az újabb előállítási módok általánosabb elterjedést szereztek a kevésbbé értékes fémeknek. Mindazáltal bányáinak kimeríthetetlen gazdagságára, különösen pedig a bányászlakosság kitűnő voltára s a stiriai vasnak régi jó világhírére támaszkodva, dicsőséggel állja meg a versenyt más termelési ágak termékeivel.
Az őstermeléssel kapcsolatos nehány iparág is, kivált az aczél és vas kikészítése, magas fokát érte el a fejlettségnek s ép úgy kiválik a kitűnő munka, mint eredeti jellege által.
A mező- és erdőgazdaság a lakosságnak közel 70, a bányászat és kohó-ipar 20, a kereskedés és forgalom mintegy 3 százalékát táplálja, – a maradék a többi néposztályokra esik.
