A Kárpátok koszorújában
A Kárpátok koszorújában
Őseink a Vereckei-hágón átkeltükben gyönyörködve szemlélhették az előttük kibontakozó vidéket: a sűrű erdő fedte hegyeket, dombokat, a termékeny alföldeket. Azt viszont talán maguk sem tudták, hogy a Kárpát-medence milyen különleges természetföldrajzi egység: a medence peremei felől szinte minden folyó a tengelyében futó Duna felé siet, s a Kárpátok bércei keleten az egyik legkiterjedtebb európai óriástájat határolják: Közép-Európát.

A honfoglaló magyarok az Északkeleti Kárpátok hegyvonulataiba mélyülő hágókon át érkezhettek. Képünkön a Tatár-hágó, háttérben a Máramarosi-havasok főcsúcsa, a 2058 méter magas Hoverla
Európa földtörténetileg egyik legfiatalabb, domborzatilag talán legegységesebb medencéjét, a Kárpát-medencét északon és keleten a Kárpátok, délen a Dinári-hegység, nyugaton az Alpok keretezik. E tökéletes síkságokkal, fiókmedencékkel, hullámos dombságokkal és alacsonyabb-magasabb középhegységekkel tagolt medencének a mai Magyarország szinte mértani középpontjában helyezkedik el. 93 031 négyzetkilométernyi országterületünk – amely Európában a tizennegyedik, vagy másképpen mondva kisebb, mint Izland szigete, de nagyobb, mint a Benelux államok együtt – az északi szélesség 45° 48' és 48° 35', valamint a keleti hosszúság 16° 05' és 22° 58' közé esik.
Közép-Európa délkeleti részén
Síksági mivoltunk legfőbb jellemzői
TÁGABB KÖRNYEZETÜNK: A KÁRPÁT-MEDENCE