Európa és Afrika partszegélyein
Európa és Afrika partszegélyein
A Kárpát-medence földje – a korábban egységes tömbnek tartott, legendás Tisia – különböző és igen érdekes fejlődéstörténetű részekből állt össze az elmúlt évtízmilliók során. Ki hinné, hogy a földkéreg azon darabját, ahol ma állunk, egykor, még a déli félgömbön trópusi óceán hullámai mosták? Ki hinné, hogy alföldjeink mélyén "ősi" hegységek temetődtek el, s hogy lábunk alatt olykor több kilométer vastag tengerüledék rejlik?
Jura időszaki, tenger alatt megszilárdult bazalt (ún. párnaláva) Szarvaskőn
Ha képzeletben bebarangoljuk Magyarország mai felszínét, a végeláthatatlan rónaságok mellett szelíd dombságokat, alacsony középhegységeket látunk, amelyek igencsak elütnek a Kárpátok és az Alpok hegységkeretétől. Évszázmilliókkal ezelőtt még egészen más volt a helyzet. Ahol ma síkság van, ott hegység lehetett, ahol hegység, ott nemegyszer tenger hullámzott; ugyanakkor ma egységes medencénk ősi földdarabjai egymástól akár több ezer kilométer távolságban, a déli félgömbön voltak. Európában viszonylag érdektelennek tűnő domborzatunk múltját tekintve éppenhogy az egyik legizgalmasabb: a földtörténeti ó- vagy előidő kristályospaláitól az egy-két millió éves bazaltokig, az érdekes ősmaradványokat rejtő mészkövektől a búzát éltető lösztakaróig szinte minden kor és minden kőzettípus képviselteti magát.
Az ország földje egységessé válásának, egyúttal a mai domborzat kialakulásának szempontjából az az elmúlt évtizedekben kiérlelt (ám részleteiben ma is egyre pontosított) felismerés a legfontosabb, miszerint a mai Magyarország földtani mélyszerkezete két, a Kárpát-medencéé legalább három kőzetlemez-töredékből az alpi hegységképződés részeként, az óharmadidőszakban állt össze. Egészen addig a Magyarország délkeleti részét alkotó Tiszai (vagy egy más értelmű, régi elnevezést megőrizve Tisia-) nagyszerkezeti egység Európai déli partszegélyéhez, északnyugaton az Észak-Magyarországi (vagy a Balaton római nevéről Pelso-) nagyszerkezeti egység Afrika északi partszegélyéhez tartozott. Hogy megértsük, miként kerültek mai, "fordított" helyzetükbe, először lapozzunk vissza a földtörténet régmúltjának vaskos oldalaira!
Földtörténetünk hajnala
Tengeri üledékek, ősmaradványok
A KÁRPÁT-MEDENCE LEMEZTEKTONIKAI TÉRKÉPVÁZLATA A HARMADIDŐSZAK ELŐTT KIALAKULT SZERKEZET-FÖLDTANI-RÉTEGTANI EGYSÉGEKKEL ÉS AZ AZÓ…
ORSZÁGUNK FÖLDJE LEMEZTÖREDÉKEKBŐL ÁLLT ÖSSZE AZ ÓHARMADIDŐSZAKBAN
