Nyelvek, nyelvcsaládok
Nyelvek, nyelvcsaládok
Szerte a világon háromezernél több nyelvet beszélnek ma az emberek. A pontos számot meghatározni lehetetlen: egyrészt nem tudni, felbukkan-e máig ismeretlen nyelv – élő vagy holt -, mely még feltáratlan; másrészt nem lehet pontosan megvonni a határt nyelv és nyelvjárás között: egy-egy nyelv különböző nyelvjárásainak elkülönülése vezetett, ma is vezethet teljesen új nyelv létrejöttéhez. E folyamatokat, különösen az emberiség közelebbi múltjában lezajlottakat a nyelvtudomány (többek között a történettudomány eszközeinek segítségével) ma már egyre pontosabban tudja nyomon követni.
A nyelvek hasonlóságait és különbözőségeit megfigyelve a 19. század elején született az összehasonlító-történeti nyelvtudomány, mely azután módszereit szinte matematikai pontosságúvá fejlesztette. A kutatóknak föltűnt, hogy jó néhány nyugat-európai nyelv azonos vagy hasonló jelentésű szavaiban a szavak elején vagy közepén álló hangok szabályos eltéréseket mutatnak. Így pl. a latin szóbelseji -ct- (ejtsd: kt) az olasz nyelvben -tt-, a franciában -it-, a spanyolban -ch- (ejtsd: cs). Logikus volt a következtetés, hogy e szavaknak közös őse lehetett, mind hangalakban, mind jelentésben. A valószínűen közös őstől származó nyelveknek ezután vizsgálták szójelentés-változásait, a nyelvtani szerkezetek hasonlóságait és eltéréseit valamint alapszókészletét. Ahhoz, hogy nyelvek egymással való rokonságát, közös őstől való származását minden kétséget kizáróan bizonyítani lehessen, igen sok adat szükséges, mind a négy bizonyítási területről, s ha lehet, segítségül kell hívni a történelmet is: volt-e, lehetett-e a rokon nyelvet beszélőknek közös történelmi múltja?
E bizonyítási eljárásokkal az elmúlt másfél évszázadban sikerült a világ ma ismert nyelveinek túlnyomó részét nyelvcsaládokba besorolni. 17 nyelvcsaládot tart nyilván a nyelvtudomány, de ma is folyik a kutatás: volt-e, voltak-e ezeknek is közös ősei, vagy hol, mikor, milyen hatással voltak egymásra.
Legkiterjedtebb, legfontosabb az indoeurópai nyelvcsalád. Az életföldrajzi és nyelvészeti bizonyítékok azt jelzik, hogy e nyelvek közös ősének hazája valahol Közép-Európában lehetett. Európa legjelentősebb kultúrnyelvei tartoznak ide, s nemcsak az ősi területeken, hanem szerte a világon beszélik.
)
A világ legnépesebb, legkiterjedtebb nyelvcsaládja az indoeurópai. Őshazájára nézve megoszlanak a feltételezések; bizonyára a mai Közép- és Nyugat-Európa területén lehetett (nagyítható)
