A FINNUGOR EGYÜTTÉLÉS (Bereczki András)

Teljes szövegű keresés

A FINNUGOR EGYÜTTÉLÉS
(Bereczki András)
A finnugor együttélés Kr. e. 3500, de legkésőbb Kr. e. 3000 táján ismét két ágra bomlott: a finn-permi és az ugor ágra.
A szókincs tanúsága szerint a finnugor korban mind az anyagi , mind a szellemi kultúra területén történt előrelépés, de a változás nem volt radikális. Ugyanez mondható el a nyelvszerkezetről is. A minimum ötszáz évig tartó időszak nyelvi változásai igen csekély számúak, elsősorban a lexikológia területére korlátozódnak.
Bővültek az időben való tájékozódás fogalmai, amit jól szemléltetnek a következő példák: m. év, cser. ij. fi. ikä ‘kor, életkor’; m. tavasz, fi. touko ‘tavaszi vetés’; m. ősz, fi. syksy; m. tél, fi. talvi.
Kialakul a számrendszer:
m. [egy], két, kettő, három, négy, öt, hat;
fi. yksi (yhte-), kaksi (kahte-), kolme, neljä, viisi (viite-), kuusi (kuute);
lp. loge, cser. lu, vog. low ‘10’; m. húsz, zürj. k1z’; m. száz, fi. sata ‘100’.
Új fémekkel ismerkednek meg: cser. kürtnö, vog. k2r ‘vas’; m. ón, cser. wulno. Ezekhez cserekereskedelem útján juthattak, mert a fémkohászatra utaló szavak ebből a korból is hiányoznak.
A lakáskörülmények fejlődésére utal a m. ház, fi. kota ‘kunyhó, kúpsátor’; m. ágy, zürj. vol ‘bőr (szarvas)’.
Új szerszámokkal bővül a finnugorok eszköztára: fi. veitsi ‘kés’, m. véső, m. ár, fi. ora.
A finnugorok életformájában a legjelentősebb változást az állattenyésztés meghonosodása jelenti. A finntől a vogulig közös a juh (fi. uuhi, vog. oš) neve.
A hiedelemvilágra vonatkozó, ebből a korból ránk maradt szókincs igen szegényes. A finnugoroknak volt varázslójuk (fi. noita, vog. najt), hittek valamilyen rossz szellem létezésében (fi. kolja ‘óriás’, zürj. kul ‘ördög’, m. hagy-: hagymáz), s abban, hogy az embernek lelke van (m. lélek, zürj. lol), amely a halál után kísérthet (mord. E copaca, vog. tow ‘a halott lelke’).
A szókincs bővülését jelentős mértékben szolgálták a szomszédos indoeurópai (árja) ősnéptől kölcsönzött szavak. Ezekből mutat be néhány jellemző példát az alábbi táblázat:
A finnugor alapnyelvre visszavezethető szavak közül 25 árja eredetű.
A finnugor alapnyelvre a rokon nyelvek alapján mintegy 1200 tőszó következtethető ki. Az évezredek során feltehetően ugyanennyi tő kiveszett a finnugor nyelvekből. Így a finnugor alapnyelvben kb. 2500 tőszó lehetett. A mással- és magánhangzók alapvető kombinációs lehetőségeit, a rendelkezésre álló képzőket, a szóösszetétellel alkotott szavakat figyelembe véve az alapnyelvi szókincs 20-25 000 szóból állhatott. Ez a szómennyiség bizonyára bőségesen kielégítette az alapnyelvet beszélő népesség kommunikációs szükségleteit.
A mássalhangzó-rendszerben teljes bizonyossággal nem állapítható meg változás, de az e szókezdő helyzetben is megjelent (vö. m. R. ravasz ‘róka’, mord. r’ives’).
A magánhangzó-rendszerben sem lehet változásokat felfedezni.
A szófajkategóriák sorában megjelenik a számnév. A finnugor nyelvek között elsősorban az első hat számnév közös de ismertek két ‘tíz’ jelentésű számnevet is (vö. lp. loge, vog. low; m. -van, -ven, zürj. -m1n). A ‘hét’ számnév közös neve az ugor korban feltehetően tabuvá vált, s egy iráni kölcsönszóval pótolták. A ‘nyolc’ és a ‘kilenc’ számnevek csak a finnugor nyelvek egyes csoportjaiban közösek, de képzésük egységes szemléletet tükröz: ‘kettő ill. egy híján tíz’. A finnugor alapnyelvre bízvást fel lehet tenni a tízes számrendszer használatát.
A m. húsz szó és rokon nyelvi megfelelései alapján nincs kizárva, hogy bizonyos keretek között a húszas számrendszert is használták.
A névragozásban nem fejlődtek újabb esetragok. Az igeragozás területén az uráli *-s’ múltidő-jel mellé még egy *-j múltidő-jel fejlődött, de ez nem gazdagította a múltidő-rendszert, mivel a két jel funkciója azonos volt.
A magyarban, a permi nyelvekben és a cseremiszben használatos összetett múltak (m. megy vala ~ megy volt; ment vala ~ ment volt) szerkezetileg megegyeznek ugyan egymással, de ez nem finnugor kori örökség, hanem párhuzamos török hatás eredménye.

A nyelvrokonaink kultúráját és hagyományait összefoglaló könyvek egyike
MagyarFinnFgr. alapalakElőárja alapalak
 
árvaorpo*orpa*orbho-
méhmehiläinen*mekše*mekš-
mézmesi*mete*medhu-
százsata*sata*sata-(m)
teszteke-*teke-*dhe-

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages