A MOSZKVAI KÖVET ÉRKEZÉSE
A MOSZKVAI KÖVET ÉRKEZÉSE
A nevezett [dzsemáziülevvel] hó 20-ik, vasárnapi napján48 Moszkva követét a szultáni tanácsba hívták, megvendégelték és díszruhával megajándékozták. Ezután a kihallgatási teremben arcát a földhöz dörzsölte, s [átadta] levelét, melynek tartalma így szólt: a padisahot illető jókívánságaink és a magas birodalommal fennálló barátságunk változatlanok; a két fél kereskedői épségben és biztonságban járjanak-keljenek; a rájákat ne zaklassák, a tatárokat tartsák féken; követünket ne tartóztassák, [hamar] bocsássák vissza; a hajóépítő és -javító dokkokban lévő, megnevezett negyven moszkovitát és kozákot49 ingyen és feltétel nélkül bocsássák szabadon; a Krím határán fekvő sóbánya adassék nekünk; követünket Isztambulba küldjék, [ott] jóakarónkkal, a pátriárka urunkkal50 társulva hódolatunkat fejezze ki, majd a Fener-kapunál lévő templomba menve értünk imádkozzék.
1686. április 14-én, ami azonban nem vasárnapra, hanem szombatra esett.
A megnevezettek nyilván fogolyként kerültek Isztambulba, és rabszolgaként dolgoztak a hajóépítő dokkokban. Megjegyzendő, hogy I. Péter orosz cár a számára kedvezően végződött tárgyalások ellenére is csakhamar csatlakozott a Szent Szövetséghez, és háborút kezdett a törökökkel.
A görögkeleti egyház feje, a pátriárka ugyanis Isztambulban székelt.
A padisah őfelsége ezt mondva: „Látjátok, urának nevezi a zsákmányleső hitetlent”, elmosolyodott, s [így] méltóztatott válaszolni: „Minden kérésükre felséges helybenhagyásom, csak a sóbánya iránti vágyukról mondjanak le. Amennyiben szükségük van [sóra], sereg és hadieszköz nélkül jöjjenek, s amennyit akarnak, folyó áron vegyék meg és térjenek vissza.”
Ennek megfelelően a levélre a válasz megíratott, s [a követ] a Fekete-tengeren át a krími úton országába eltávozott.
Másnap, hétfőn51 a hadsereg kivonult. Kedden52 a kasztamonui szandzsákbég, Bosnyák Ahmed pasa díszmenetet mutatott be, a padisah őfelsége a Szarradzsháne-pavilonban tartózkodott és díszruhákat adományozott. Másnap, szerdán53 arról a helyről a janicsárság felvonulását is megszemlélte, s a janicsárok agáját, Csolak Haszán agát megkaftánozta.
1686. április 15-én, ami azonban nem hétfőre, hanem vasárnapra esett.
1686. április 16-án, valójában hétfőn.
1686. április 17-én, valójában kedden.
