FRANCZIAORZSÁG.
FRANCZIAORZSÁG.
Páris. Aug. 17-kén s 18-kán a közönségesen úgynevezett „barátságos szerződések” iránti törvényjavaslat tárgyaltatott. A februári forradalom után s óta bekövetkezett zavarok, és fogyasztási csökkenés igen sok boltost, gyárnokot, kereskedőt megrontott üzleteiben, kik hitelezőiknek fizetéseket most teljesítni nem képesek. Ezen viszonos kötelességek s tartozások barátságos útoni elintézését tárgyazza e törvényjavaslat, s miután a ”Jornal des Debats” szerint több, mint 30 ezer kisebb szatócs, gyárnok stb. sorsa függ ennek szerencsés megoldásától, nagy érdekkel bir egész Francziaországra nézve. Maga a párisi bank 21 millió frankig van érdekelve, s mivel több pénztőzsérrel egyetemben rögtön pénzéhez akarna jutni, sok ellenzője van e törvénynek. – Sokan e beavatkozás által a magánviszonyokba veszélyeztetve látják a tulajdoniság sérthetetlenségét; mások a csalárd bukások könnyítése félelméből ellenzik; s a nagy és kisebb kereskedők közötti hitelfölbomlásától tartanak. – De a nemzetgyülés kötelességének érezvén a forradalom zavarok súlyának legalább egy részét leemelni e kisebb üzérkedők válláról; s úgy lévén szerkesztve a törvény, hogy sem a hitelező vagyon sérülést nem szenved, sem általa csalárd bukás nem könnyíttetik, ezen szerződések kölcsönös méltányosság segélyével leendő kiegyenlítését elfogadta.
– A „Constitutionnel” aug. 17-től igy szól: „Miként majus 15-kén Lengyelország ürügyűl szolgált, úgy ma ismét Olaszországnak kellett volna egy újabb országos zavar álarczáúl szolgálni. Némellyek V-ik Henrik vagy Bonaparte Lajos éltetésére gondoltak; míg mások a juniusi lázadók számára bűnbocsánatot akartak kierőszakolni, sőt voltak talán ollyanok is, kik Proudhon rendszerellenes rendszere valósítására gondoltak. Azonban semmik kitörés nem történt, sőt egész Paris legnagyobb csendben maradott”. – Az „Estfette” szerint csakugyan jöttek valamelly csekély számú összeesküvésnek nyomába, mellynek czélja a nemzeti gyülésbe törés, s Cavaignac meggyilkolása volt. Eddig a két hírlap. Ezekből világosan láthatjuk, hogy Parisban még sehogy sincs teljes biztosságban a köztársaság, s rend a reactionalis és ultra-republicanus mozgalmak dühének lehet minden nap kitéve. – Vegyünk még ehhez, hogy a kenyér nélküli napszámosok száma Parisban már ismét 50 ezerre szaporodott; és a régi dynasticus hajlamok nemcsak Londonban az europai camarilla boszrokány-serpenyőjében szítatnak titokban, de a juniusi lázadás okainak kipuhatolásával megbízott választmány eljárása által már nyilt meghasonlás üszkeként dobatnak a nemzeti gyülés közé. – Ezért féltenők mi Frnacziaorzságot mai nap európai háborúba bonyolítva látni. Igazolja félelmünket még a Proudhon által szerkesztett „Representatn de peuple” czímű lap legközelebbi száma erélyes óvást tévén minden bármi ürügygyel palástolható népcsoportozás, vagy rohamkérvény ellen; mert –– szerinte is – ez most a köztársaságot veszélyeztetné.
– A „Constitutionnel” többek közt Austria pénzügyének szorúlt állapotánál fogva is erősen hiszi, hogy e hatalmasság pillanatig sem késendik a közbenjáró hatalmasságok által nyujtott béke föltéteket elfogadni. A direct adó által bejött jövedelem volt 1847-diki novemberben: 3,741,000 forint; 1848-ki junius hóban pedig ez adónem csak 1,471,0000 forintot tett; indirect adó bejött 1847-dik novemberben, 16,000,000 forint; 1848-diki májusban pedig alig 5,000,000!!! Ugyanez arányban hanyatlottak a statusjövedelem többi ágai is; míg a költségek roppantul növekedtek. E fölött az osztrák pénzügyminister a helyett, hogy a jövedel források szaporításáról gondoskodnék, több adónemek, mint a só, bélyeg, posta stb. czélba veendő lejjeb szállítását igérte. Volna ugyan még egy mód a baj orvoslására: kölcsön felvétele; de midőn 180,000,000 forintnyi papiros van forgalomban, alig hihető, hogy illy kölcsön elfogadható föltételek mellet kieszközölhető volna. – Láthatna ezekből, hogy Austria épen nincs olly állapotban, miszerint roppant haderőt tarthasson Lombardiában; láthatni, milly kívánatos volna Austriára nézve, ha a lombardo a statusadósság egy részét magokra vállalnák.
