Nagy Sándor
Nagy Sándor (Pella, Kr. e. 356–Babilon, Kr. e. 323): a hellén világbirodalom megalapítója (ur. Kr. e. 336–23). Makedóniai II. Fülöp fia; a nevelője Arisztotelész volt. Meggyilkolt atyja után 20 évesen vette át Makedónia trónját és győzelmes háborúk sorával Kisázsiától és Egyiptomtól az Indusig egységes birodalmat épített ki (® hellenizmus). Halála után hadvezérei (® diadokhoszok), akik közül Szeleukosz és Ptolemaiosz dinasztiát alapított (® Szeleukidák, ® Ptolemaioszok) osztoztak birodalmán. – Az ÓSz két helyen említi név szerint, amikor a szír szeleukida birodalom kialakulását mondja el (1Mak 1,1–9) és amikor az elimaiszi templomról beszél (6,2). Nevének említése nélkül Dán többször is róla szól: a nagy szobor vas lábszára (2,33), a harmadik vadállat (7,6.17), a kecskebak (8,5–8,21), a hatalmas király (11,3). Hadseregében sok zsidó harcolt, ezért támogatta a ® diaszpórák fejlődését. Josephus Flavius elbeszélésének, ti. hogy ~ felkereste a jeruzsálemi templomot, nincs tört.-i alapja (ZsidTört 11,8.4).
132. Nagy Sándor birodalma
