NYELVMŰVELÉS (Grétsy László)
NYELVMŰVELÉS
(Grétsy László)
(Grétsy László)
A nyelvművelés az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével, a nyelv egészséges fejlődését igyekszik segíteni. Célja és tartalma nem örök és változatlan, hanem idő és hely függvénye; legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg.
A múlt század első felében a nyelvújítás, a nyelvbővítés volt a legfőbb feladat, hogy nyelvünk korszerű gazdagodása révén bekapcsolódhassunk az európai kultúra és tudomány fejlődésébe. A század második felében a nyelvművelés azt tekintette fő feladatának, hogy a nyelvújítás túlzásai, túlkapásai folytán mesterkéltté vált nyelvhasználatot igyekezzék visszavezetni a természetességhez s nem utolsósorban a népnyelvhez. A 20. század első felében legfőképpen az idegenszerűségek elleni küzdelem volt a nyelvművelés időszerű feladata, ha talán nem is olyan nagy mértékben, ahogy ezt a korszak nyelvművelő „termésének” összképe mutatja. A második világháború utáni évtizedekben a nyelvművelés legfőképpen arra irányult, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a világos, árnyalt nyelvi közlésre, a kommunikációra, a beszélő (író) ember pedig minél jobban ismerje meg a nyelv törvényszerűségeit, használati szabályait. Ami pedig a mát illeti, ez utóbbi célok napjainkban is érvényesek, de két kiegészítéssel. Az egyik az, hogy mivel a legutóbbi egy-két évtizedben rendkívüli mértékben megnövekedett az idegen, elsősorban angol, illetve amerikai angol szavak és kifejezések beáramlása, napjaink nyelvművelő tevékenységében újból mind nagyobb szerepet kap – és kell is, hogy kapjon – a szükségtelen idegen szavak elleni küzdelem.
A másik pedig az, hogy mivel a nyelvművelés hagyományos feladataihoz egyre erőteljesebben s egyre nagyobb hangsúlyt kapva csatlakoznak a nyelv státusának, intézményes keretének, a nyelvhasználati jogoknak és lehetőségeknek a bemutatásával, elemzésével, megerősítésével kapcsolatos feladatok, ezekre érdemes, sőt szükséges mind gyakrabban külön is ráirányítani a figyelmet státustervezés, nyelvi politika vagy egyéb megjelöléssel.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége által 1995-ben meghirdetett anyanyelvi reklám-pályázatnak egy, az idegen szavak öncélú divatja ellen mozgósító alkotása (Fekésházy Géza rajza)
A nyelvi norma
A nyelvhasználat erényei és gyengéi
Az idegen szavak beáramlásának veszélyei
A mondatszerkesztés erényei és gyengéi
A nyelvművelő munka eredményei
A nyelvművelés „intézményei”
A Magyar Nyelvőrtől az Édes Anyanyelvünkig
Nyelvművelés a hírközegekben
Anyanyelvi mozgalmak, rendezvények, versenyek, táborok
Nyelvművelés a határokon túl
