Hajdúság
Hajdúság
Az északkelet-alföldi nagy hordalék-kúp nyugati peremén észak-déli irányban hosszan elnyúló középtáj. A Nyírséghez hasonlóan a középső részei a legmagasabbak; innen északra a Tisza, délre a Körösök irányába fokozatosan lejt. Nyugaton a Hortobágy síkjából feltűnően kiemelkedik.
Középső, legmagasabb részén a pannóniai képződmények 40–50 méterre megközelítik a felszínt. Ezeken a helyeken már a günz jégkorszak második felében megindulhatott a szélfújta üledékek képződése. A táj egyéb részein a würm közepéig, illetve a végéig tartott a folyóvízi üledék lerakódása.
A Hajdúböszörmény szélességétől északra fekvő területeken a würm utolsó jeges szakaszában a szél futóhomokbuckákat alakított ki, amelyeket aztán vékonyabb-vastagabb löszös köpeny fedett be. A déli, mélyebb fekvésű területeken ártéri löszök, löszszerű üledékek váltak jellemzővé. A táj magasabb részeibe északnyugati, nyugati, délnyugati irányú eróziós-deráziós völgyek mélyülnek.
