Nyírség

Full text search

Nyírség

A Rétköz és a Nyírség határán
A környezete fölé 20–50 méterrel kiemelkedő Nyírség hazánk második legnagyobb (5100 km2 területű) hordalékkúp-síksága.
A hordalékkúp anyagát az Északkeleti-Kárpátokból és Észak-Erdélyből érkező vízfolyások halmozták fel. A Körös-vidék irányába hosszan elnyúló, szétterülő hordalékkúp épülését a würmben lezajlott szerkezeti mozgások szakították meg. A hordalékkúp középső részének emelkedése, valamint az északi-északkeleti területeken a peremsüllyedékek kialakulása után a Nyírség élő vízfolyás nélkül maradt.

Aszimmetrikus buckák Bagamér határában, a Nyírség déli részén
A környezeténél magasabban elhelyezkedő száraz hordalékkúp-felszínen megindult az eolikus felszínformálás. A munkaképes pleisztocén végi szelek a felszín folyóvízi homoktakaróját többször áthalmozták. Így a legelterjedtebb képződmény a futóhomok lett, melynek a vastagsága helyenként a 30 métert is meghaladja. Radiokarbon adatokkal Borsy Zoltán jól tudta rekonstruálni, hogy a würm korszak végétől, az ún. felső-pleniglaciálistól kezdődően miként változott a felszín képe.
A pleisztocén legvégén – elsősorban a Nyírség nyugati részén – egy-két méternyi löszös homok képződött, illetve 2–3 m vastag homokos lösztakaró is előfordul, amely kelet felé fokozatosan elvékonyodik. Típusos lösz csak a táj északnyugati keskeny sávját fedi.

Szélbarázdás felszín Nyíregyházától nyugatra
A víz és a szél felszínformáló tevékenységének köszönhetően a Nyírség az Alföld egyik legváltozatosabb, legszebb tája. Az egykori hordalékkúp emlékét az észak-déli irányú, részben feltöltött folyóvölgy-maradványok őrzik, amelyeknek futóhomokkal elgátolt szakaszaiban helyenként kisebb tavak, máshol nedves felszínű laposok alakultak ki. A táj morfológiai képében a futóhomokformák az uralkodók, de az egyes területrészek között jelentős eltérések vannak.
A Nyírség északnyugati részén löszös üledékkel fedett szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek fordulnak elő. Feltűnő, hogy ezen a területen nagyobb viszonylagos szintkülönbségű buckás felszín csak kevés helyen fordul elő. A Nyírség középső részén, Hajdúböszörmény–Vásárosnamény vonalában húzódik a vízválasztó, amelytől északra, északkeletre a nagyobb méretű deflációs eredetű laposok és akkumulációs homokmezők váltakozása jellemző. Nyírgelse határában egy ilyen homokmezőn található a Nyírség, egyben az egész Alföld legmagasabb pontja (Hoportyó, 183 méter). A legszebb homokbuckákat a Kisvárda–Vásárosnamény vonaltól északra lehet látni: magasságuk a 15–20 métert is eléri. A Nyírség középső részén szintén a szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek a legjellemzőbb formák, míg a délkeleti részt aszimmetrikus parabolabuckák és közel észak-déli irányú, ősi medermaradványok (nyírvízlaposok) színesítik. A belvízszabályozásokig a nyírvízlaposok voltak azok a területek, amelyek megőrizték az Alföld ősi növényvilágát.
A belső-alföldi területeknél kissé hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú Nyírséget északon gyöngyvirágos tölgyesek, délen pusztai tölgyesek jellemezték. Az eredeti növénytársulás mára csak kevés helyen maradt meg.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť