Hercseghegy
Hercseghegy
A Hercseghegy a Sághegytől kb. 5 kilométerre nyugatra, az ún. Rába-vonal szomszédságában található. A vulkáni kőzeteket egy észak-déli dombsor tárja fel, a földrajzi név (Hercseghegy) ezt a dombsort jelöli. 1972-ben Jugovics Lajos a hegytől nyugatra is leírt vulkanitokat, de ezeket ma már nem lehet megtalálni. Itt a mai felszín lapos, a vulkáni kőzeteket fiatalabb kavicsüledékek fedik. A Hercseghegy tetejétől 500 méterre nyugatra egy alginitbánya működik, amelyből Hably Lilla és munkatársai pliocén korú növénymaradványokat írtak le. Az eredetileg gyűrű alakú vulkáni felépítmény nyugati része egy törésvonal mentén tehát lesüllyedhetett, amelyet később fiatal üledékek fedtek be. Az alginitbánya az egykori kürtő helyét jelölheti.
A Sághegy tufagyűrű-rétegeire helyenként közvetlenül települ a lávakőzet. Ennek alsó része tömeges, felső része pedig pados-lemezes elválású
A Hercseghegy kőzeteinek kora mintegy négy és fél millió év, közöttük lávák és vulkáni törmelékes kőzetek egyaránt előfordulnak. A rétegsor sajnos nem rekonstruálható pontosan, mivel az egyes egységek közötti érintkezés nincs feltárva. A képződmények hasonlóak a Kissomlyón láthatókhoz, a tufagyűrű rétegeire nedves üledékbe ömlött lávakőzetek következnek. Az efelett található, pados, helyenként oszlopos elválású, tömeges lávakőzetben a Föld felső-köpenyéből származó kőzetdarabkákat, ún. xenolitokat lelhetünk. E zárványok jelenléte arról tanúskodik, hogy a bazaltos magma gyorsan, nagy mélységből emelkedett fel. A lávakőzetek felett érdekes, kevert vulkáni törmelékes kőzetet láthatunk, amelyben hólyagos salakdarabok és tömött bazaltblokkok egyaránt előfordulnak. Valószínűleg két kürtőből egyidőben történhetett kitörés. Az egyiket Stromboli-típusú salakszórás jellemezte, a másikból korábbi láva kirobbant darabjai kerülhettek a levegőbe. A Hercseghegy tetején is találunk fröccskúpmaradványokat, de a Kissomlyóhoz hasonlóan rétegtani helyzetük itt is bizonytalan.
Kettétört bazaltsalak a Sághegy egyik fröccskúpjából. A hólyagok a belsejében a legnagyobbak, kifelé egyre apróbbakká válnak, felületét pedig héjszerű kéreg szegélyezi. Az ilyen szerkezetű salakos kőzeteket kenyérbombának is nevezik
