Kissomlyó
Kissomlyó
A Kissomlyó a Sághegytől 10 kilométerre délre emelkedik. Bazaltos kőzetei, amelyek mintegy 5 millió évesek, pannon korú üledékekre települnek. A vulkanitok nincsenek olyan jól feltárva, mint a Sághegyen, a bányászkodás szerencsére csak néhány kisebb kőfejtőre korlátozódott. A hegy nagyobb részét így birtokba vehették a szőlősgazdák. A legnagyobb felhagyott kőbányát a délnyugati oldalon találjuk. Ennek falából olvashatjuk ki a vulkán fejlődéstörténetét. A legalsó rétegek a Sághegy legalsó rétegeire, a tufagyűrűre hasonlítanak, talán csak alapi torlóár-üledékekből van kevesebb. Az első kitörések tehát itt is hevesek lehettek, ami nem meglepő, hiszen a Kissomlyó is ugyanabban a környezetben kezdte meg működését. Az itteni tufagyűrű rétegeire – éles határral – vékony, agyagos réteg települ. A vulkáni rétegek teteje zavartalan, sima. Az agyag felett nagy kerekded láva-„csomagok” vannak, melyek közé az agyag is begyűrődött. A láva belsejében hólyagokat láthatunk, szintén agyaggal kitöltve. A kevert lávás-agyagos egység vastag, tömör lávakőzetben folytatódik. Mindezt úgy értelmezhetjük, hogy a robbanásos működés után kisebb szünet következett be a vulkáni tevékenységben. Ezalatt a tufagyűrű piroklaszt-rétegeinek volt idejük kemény kőzetté válni, tetejük ezért olyan sima és zavartalan. A tufagyűrűben kisebb tó alakulhatott ki, és ennek agyagos, puha üledékébe – sőt talán sekély vizébe – ömlött bele a vulkáni működés következő terméke, a lávafolyás. A láva a vizes közeggel érintkezve kerekded csomagokhoz hasonló darabokra szakadt, a „csomagok” közé gyűrt agyag pedig arra utal, hogy a tó üledéke még puha volt, nem tudott kőzetté válni. A láva belsejében látható hólyagok a nedves üledékből a láva hatására keletkezett vízgőz-buborékok nyomai. A tó valószínűleg nagyon sekély lehetett, vékony üledékréteggel, mert a kerekded „csomagokat” követő tömeges, zavartalan láva már a tó feltöltődése után ömölhetett az – akkor már száraz – felszínre.
A Kissomlyó tetején Stromboli-Hawaii-típusú piroklasztitokat is találunk, de sajnos nem látható, hogy mely vulkáni rétegekre települnek. Ezért nem tudjuk megmondani, hogy a lávaszökőkút-tevékenység a vulkán életének melyik szakaszában játszódott le.
