1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG
1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG
A korszakra vonatkozó lefontosabb iratkiadások: A. VON GÉVAY: Urkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI–XVII. Jahrhundert I–III. (Wien 1840–42); az EOE I–V. kötete (Bp. 1875–79); SZALAY L., Erdély és a Porta (Pest 1862); Török–magyarkori államokmánytár. I (Szerk. SZILÁDY Á. Pest 1868); Székely oklevéltár. I–VIII; Documente privitoare la istoria Românilor (Red. E. HURMUZAKI. Bucureşti 1877-től számos kötetben, utóbb mások folytatásában). R. GOOSS, Österreichische Staatsverträge, Fürstentum Siebenbürgen (Wien 1911); a FRT öt kötete; Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Tării Româneşti. I–VII (Red. E. VERESS. Bucureşti 1929–34).
A korszakra vonatkozó legfontosabb elbeszélő források: Nicolaus Istvánffy, Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. (Colonia Agrippina 1622); Bethlen Farkas, Historia de rebus Transylvanicis. I–VI (Cibinium 1782–93); Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. 601I–III. (Ed. J. KEMÉNY és E. TRAUSCHENFELS. Klausenburg 1839–60); Erdélyi történelmi adatok. I–IV. (Kiadta MIKÓ I. és SZABÓ K. Kolozsvár 1855–62); Szerémi György, Epistola de perditione regni Hungariae (MHH-S 1. Pest 1857). Mivel ez a kiadás meglehetősen hibás, JUHÁSZ LÁSZLÓnak az eredeti kézirat alapján készült fordítását ajánlatos használni: Szerémi György, Magyarország romlásáról (Bp. 1961 és 1979); J. M. Brutus: Ungaricarum rerum libri, 1490–1552 (MHH-S 12–14. Pest 1863 – Bp. 1876); Baranyai Decsi (Czimor) János, Commentariorum de rebus Ungaricis libri qui aestunt (MHH-S 17. Pest 1866); Szamosközy Istvánnak az utókorra maradt nagyobb részben latin, kisebb részben magyar nyelvű munkáit SZILÁGYI S. adta ki: Szamosközy István történeti maradványai (MHH-S 21, 28–30. Bp. 1876–80). Jó magyar válogatás e munkából: Szamosközy István, Erdély története (Bp. 1963 és 1981); Forgách Ferenc, De statu reipublicae Hungaricae 1542–1572 (MHH-S 16. Bp. 1886); újabb (nem teljes) magyar nyelvű kiadása: Forgách Ferenc, Emlékiratok (Bp. 1982). Végül igen használható, magyar nyelvre fordított válogatást ad az itt említett forrásokból, s több, kisebb jelentőségű írásaiból az Erdély öröksége sorozat.
A korszak egészét érintő legfontosabb feldolgozásokat l. a III. fejezet irodalomjegyzékének elején. A 16. századra vonatkozó általános szakirodalom legfontosabb munkái: SZILÁGYI SÁNDOR bevezetői az Erdélyi országgyűlési emlékek egyes fejezeteihez; ACSÁDY IGNÁC, Magyarország három részre oszlásának története, 1526–1608 (A magyar nemzet története. V. Bp. 1897); G. és FR. TEUTSCH, Geschichte der Siebenbürger Sachsen für das sächsische Volk I–IV (Hermannstadt 18993).
Modernebb összefoglalások: J. HÖCHSMANN, Siebenbürgische Geschichte im Zeitalter der Reformation (AVSL 1908–1909); LUKINICH I., Erdély; ugyanerről franciául: I. TÓTH ZOLTÁN, Biographie d’une frontičre. La formation du „Partium” (RHC 24, 1946); HÓMAN BÁLINT–SZEKFŰ GYULA, Magyar történet. III (Bp. 19352, a vonatkozó rész SZEKFŰ GYULA munkája); TRÓCSÁNYI ZS., Központi kormányzat.
AZ ELŐJÁTÉK: A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA
ERDÉLY A BOMLÁS ÉVTIZEDÉBEN
AZ ERDÉLYI ÁLLAM ELŐZMÉNYEI
BUKÁS ÉS ÚJRAKEZDÉS
JÁNOS ZSIGMOND „FEJEDELEM” ÉS BÁTHORI ISTVÁN „VAJDA”
ORSZÁG SZÜLETIK
ERDÉLY ÉS BÁTHORI ISTVÁN KIRÁLY
