papiruszok
papiruszok: I. Előfordulásuk. Néhány kivételt nem tekintve Egyiptom az egyetlen olyan ország, ahol a száraz homokban ~ megőrződtek és felszínre kerültek. Legelőször 1752: Herculaneumban találtak ~at, de nem tulajdonítottak nekik jelentőséget, és egy kivételével elégették őket; ez az egy S. Borgia bíboros tulajdonába került. A következő évtizedekben szórványosan találtak ~at. Valójában csak 1877-től számíthatjuk a ~ vizsgálatának (papirológia) korát, amikor Fajjúmban egy régi város mellett a helybeliek több ezer töredéket kiástak; ezek nagyobbrészt Rainer bécsi főherceg tulajdonába mentek át. Fajjúm, amelynek a ® Ptolemaioszok korától egészen az arab hódításig (Kr. u. 640) erősen hellenista lakossága volt, a továbbiakban is a fő lelőhely maradt, de más, délebbre eső helyekről is kerültek felszínre ~. Bibliai ~at csak a 19. sz. végétől ismerünk. Az ismert ~ száma legkevesebb 10 000 lehet; ebből kb. 6000 van megfejtve. A legjelentősebb leletet (Oxyrhynchus, 1896–1906) két oxfordi diák, P. B. Grenfell és A. S. Hunt ásta ki az Egypt Exploration Fund támogatásával. Kevés lelet került felszínre szakavatott kutatók ásatásai során. A ~ zömét helybeliek kutatták fel, és így természetesen sok tönkre is ment belőlük. A legrégibb írott ~ az 5. és 6. egyiptomi dinasztia korából (Kr. e. 2500–2200) származnak. A legrégibb ma ismert héb. papirusz ® palimpszeszt a Kr. e. 8. sz.-ból (Mur 17); a legrégibb arám papirusz egy levél, amelyet egy palesztinai kiskirály, ® Adon írt a fáraónak (® Nechó); Sakkurában találták (1942) és jelenleg Kairóban van az Egyiptomi Múzeumban. Általában kb. a Kr. e. 500 és Kr. u. 1000 közé eső időből valók a fennmaradt ~. – II. Értékük. A ~ egyfelől értékes forrásul szolgálnak a gör.–róm. és a korai zsidóság tört.-ét, irodalmát, jogrendjét, gazdasági viszonyait és mindennapi életét illetően, másfelől viszont nagymértékben segítették a gör. köznyelvre és ennek a ® bibliai göröghöz való viszonyára, továbbá a Biblia szövegének áthagyományozására, a zsidó ® diaszpórára és a ® gnózisra vonatkozó ismereteink gyarapodását. A bibliatudomány szempontjából a bibliai ~ (A), az elephantinei (B), a Júdea pusztájában felszínre került (C) és a Nag Hammadiban talált (D) ~ jelentősek. – A) A bibliai papiruszok. 1. Addig, amíg Júdea pusztájában nem kerültek felszínre ~, az egyetlen értékes bibliai papirusznak az eladóról (1902) elnevezett, feltehetően Fajjúmból eredő Nash-papirusz (Cambridge, Egyetemi Könyvtár) számított. Egy liturgikus használatra szolgáló lapon a ® Tízparancsolatot (Kiv 20,2–17) és a ® semát (MTörv 6,1–5) tartalmazza. Korát illetően eltérnek a nézetek; némelyek a Kr. e. 2. sz.-ból, mások a Kr. u. 2. sz.-ból eredőnek tartják. – 2. A gör. ÚSz papiruszát: ® bibliai kéziratok. – 3. A gör. ÓSz papiruszát: ® bibliai kéziratok. – 4. Nagyon jelentősek azok a ~, amelyek kopt nyelven őriztek meg bibliai szövegeket: lehetővé tették a kopt ÚSz kritikai kiadását, nemcsak a bohairi, hanem a szahidi nyelvjárásban is. – B) Az elephantinei papiruszok (EP): Az elsőket Ch. E. Wilbour szerezte meg (1893), de csak 6 évtizeddel később (1953) adta ki E. G. Kraeling, miután a Brooklyn Múzeum tulajdonába kerültek (1947). Ezek főleg házassági szerződések és üzleti tárgyú ~. A fő leletek 1898 és 1908 között kerültek felszínre. Az első töredékeket a strasbourg-i egyetem könyvtára szerezte meg (1898). 1904: az asszuáni piacon 10 papiruszt kínáltak megvételre; az eladók azt állították, hogy Asszuánban találták őket, de amikor O. Rubensohn, a német ásatások vezetője a munkát Elephantinén elkezdte (1905), kiderült, hogy innen származnak. O. Rubensohn maga is talált további fontos töredékeket. A megtalált ~ zöme arám nyelvű, csak egy nagyon kis részük gör. – Az arám ~, amelyek keletkezési ideje Kr. e. 494–400, a zsidó katonai kolónia levéltárából valók, amely a perzsa uralom idején (talán már a 7. sz. közepétől) telepedett meg a szigeten. E ~ tartalma egyebek közt: 2 kérvény fogalmazványa, feljegyzések a kolónia gabonával való ellátása tárgyában; a perzsa király egy hivatalos irata a húsvétot illetően, házassági, üzleti, bérleti szerződések, névjegyzékek és 2 irodalmi szöveg, nevezetesen ® Achikár mondásai és a behisztuni felirat. Ezek birtokában képet alkothatunk egy szórványban élő zsidó közösség belső életéről. A kolóniának nemcsak zsinagógája volt, hanem ® temploma is, ahol áldozatot mutattak be Jahvénak. Ezt a templomot a perzsa satrapa távollétében lerombolták (Kr. e. 410) az egyiptomi Hnum isten papjai. Eljárásuk feltehetően megtorlás volt, amiért a zsidó kolónia lojális volt a perzsa megszállók iránt és ennek fejében előnyöket élvezett. A templom újjáépítése érdekében a kolónia vezetője (Jedonja) egyebek közt a jeruzsálemi főpaphoz fordult; nyilvánvaló ebből, hogy a kolónia tagjai törvényesnek tekintették templomukat. Bibliai szövegek nem kerültek elő; talán megsemmisültek a templom lerombolásakor, s bibliai idézetek sem fordulnak elő a szövegekben. Ugyanakkor az elephantinei ~ nagyban hozzásegítettek Ezd és Neh jobb megértéséhez. Már a nyelvük is annyira hasonlít Ezd és Neh arám részeihez, hogy ugyanabból a korból kell származniuk. A Papyrus Cowley 21 (királyi rendelet a húsvét ünnepéről) és 32 (felhatalmazás a templom újra felépítésére) megerősítik azt az Ezd/Neh-ból is kikövetkeztethető feltevést, hogy a perzsa központi hatalomnak politikai érdeke fűződött a zsidó vallási törv.-ek megtartásához (vö. különösen Ezd 7,12–26). Arra vonatkozóan, hogy a Papyrus Cowley 21-nek milyen szerepe volt a húsvét ünnepének történetében: ® húsvét. Minthogy a Papyrus Cowley a Neh 2,10-ből is ismert Szanaballatot Kr. e. 407-ből említi Szamaria helytartójaként, egyértelmű lett, hogy Ezdrás nem I. Artaxerxész (Kr. e. 458), hanem II. Artaxerxész (Kr. e. 398) idején tért vissza Jeruzsálembe. – C) A Júdea pusztájában talált papiruszok. 1. Abból a 11 barlangból, amelyben ® Kumrán vidékén kéziratokat találtak, az 1., 4., 6., 7. és 9. számúban voltak ~. – a) 1. sz. barlang: egy tucatnyi kis töredék feltehetően a Kr. u. 1. sz. közepéről; tartalmuk meghatározhatatlan. – b) 4. sz. barlang: igen gazdag lelet, kb. 1600 nem bibliai tárgyú papirusz töredéke, egy papiruszon a szekta szabályzata, vsz. a Kr. e. 2. sz. végéről, 2 apokaliptikus jellegű töredék, liturgikus ~, köztük az egyiken reggeli és esti imák a hónap minden napjára. – c) 6. sz. barlang: a gazdag lelet zöme papirusz, köztük olyan, amelyen héb. bibliai szöveg olvasható. Ez bizonyítja, hogy a palesztinai zsidóság is írhatott kanonikus szövegeket papiruszra. – d) 7. sz. barlang: csak gör. ~ kerültek innen felszínre; közülük 2 bibliai szöveget tartalmaz (® bibliai kéziratok). – e) 9. sz. barlang: apró töredék. – 2. A Murabbaatban talált szövegek nagyobb része papiruszra van írva. – a) Héber és arám ~: 55 papirusz, ill. papirusztöredék, közülük egy a Kr. e. 8. sz.-ból való, egy a Kr. u. 1. sz.-ból, a többi a 2. zsidó felkelés idejéből. – b) A gör. és lat. ~ zsidó és ker. eredetűek. – c) Arab ~. – 3. Hirbet Mirdben arab ~ között találtak egy arám papiruszt, mely az 1. Palesztinában felszínre került palesztinai keresztény papirusz; vsz. a Kr. u. 7. sz.-ban egy szerzetes írta elöljárójának. – 4. Nahal Heberben és környékén talált ~. – 5. Maszadában katonai jellegű latin (a róm. helyőrségtől). – 6. Olyan ® Szamariából eredő ~, amelyeket Jerikó közelében találtak. – D) Nag Hammadiban felszínre került papiruszok. 1. A bibliakutatás szempontjából jelentős lelethez az a 13 kopt kódex (1014 lap) is hozzátartozik, amelyet 1945: a fellahok találtak. A nagy jelentőségű leletet zárolták, csak a Kódex I. nagyobb része került Zürichbe, a Jung Intézetbe. – 2. J. Doresse, aki a szövegek megfejtése terén tanárán, H.-Ch. Puechon kívül az úttörő munkát végezte, a szetiánusok könyvtárából valóknak tartja őket, de nem veszi eléggé figyelembe, hogy a gnosztikusok Szet személyét a róla elnevezett szektán kívül is ismerték, és hogy sokszor kicseréltek egymással teol.-i, mitológiai tartalmú, ill. valamilyen hagyományt őrző darabokat. A gyűjteményben erre vall, hogy hermeszi pogány-gnosztikus és keresztény-gnosztikus szövegek követik egymást. Ugyanakkor a „Sophia Jesu Christi” felfogható az „Eugnosztosz-levél” keresztény átdolgozásának. – 3. A bibliai elemek különféle módokon mutatkoznak meg. Az ÓSz-ből újabbnál újabb átdolgozásban az őstört. a cím nélküli Kódex II.-ben, az Apokrif Jánosban, Ádám apokalipszisében; Ádám, Éva, Szet, Noé és fiai úgy jelennek meg, mint az apokrif és a pszeudoepigráfiai irodalomban. Különösen szembeötlő az egybecsengés Hénoch könyvével, valamint a Szet sztéléinek előfordulása (Zsid Tört 1,2,3). Ugyanígy megfigyelhetők (pl. a Kódex II. cím nélküli darabjában) utalások az ÚSz-re, valamint az ÚSz-ben szereplő személyekre is, mégpedig úgy, ahogy az apokrif iratokban szerepelnek. Jézuson kívül, akit szívesen jelenítenek meg, amint feltámadása után tanítványaival beszél (pl. Sophia Jesu Christi, Az Üdvözítő dialógusa), szembeötlő a Jakab-hagyomány (Jakab levele, 2 különféle Jakab-apokalipszis); Pállal egy egyébként rövid Pál-apokalipszis foglalkozik; Jánoshoz az ún. Apokrif János kapcsolódik; Péter több írásban keretül szolgáló személy (Péternek és az ap.-oknak cselekedetei; Péter apokalipszise, Péter Fülöpnek írt levele). – 4. Különösen felkeltette az érdeklődést az a 4 írás, amely ev.-ként szerepel. Az ÚSz-hez legközelebb ® Tamás ev.-a áll. Még nem zárult le a vita, hogy gnosztikus szöveggel állunk-e szemben v. sem, de annyi bizonyos, hogy leletként kifejezetten gnosztikus környezetben van. A többi „evangélium” nem tekinthető ev.-nak a szó valódi úsz-i értelmében. Az „igazság evangéliuma” nem feltétlenül azonos az Ireneusz által említett írással, de azért nevezhető ev.-nak, csak tisztában kell azzal lennünk, hogy a gnosztikusok hitének központjában Krisztusnak nem földi működése áll, hanem beépülése a kozmoszba. Ez az írás Jézus szenvedéseiről is tud. Fülöp ev.-a az ember üdvösségének útját Krisztusnak, a tökéletes embernek szem előtt tartásával mutatja be. Az „egyiptomiak evangéliuma” vsz. utólag kapta ezt a címet, eredetileg „A nagy láthatatlan lélek szent könyve” címet viselhette. Azért lett „evangélium”, mert a szetiánusok számára az üdvösség tört.-ét jelentette, amely Szetnek és nemzetségének sorsát mutatja be, Jézust pedig mint újra megtestesült Szetet állítja elénk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
