UNGVÁRMEGYE.
UNGVÁRMEGYE.
Határai nagyjából régente is azok voltak, a melyek napjainkban. Némi ingadozást csupán Beregmegye felé, Szerednyétől dk. tapasztalunk. Északkeleti hegyes vidékéről nem sok nyom maradt fenn. A mennyire az 1427. évi adóösszeirásból kivehetjük, nem volt még állandóan benépesítve.
1427-ben 2605 jobbágy-portát adóztattak meg, – a század végén pedig mintegy 1500 adó alá eső házhelyet találtak e megyében.*
1427: Dl. 32382. Ez adólajstrom ez ideig felhasználatlan. Sajnos, hogy papírja a foliok szélein, épen a hol a porták számát följegyezték. – megrongálódott és hiányos. V. ö. Engel, i. h. 21. és 132.
Területén a nagyobb és kisebb uradalmak vidéke eléggé élesen különödik el. A Nagy-Mihály-Szobráncz-Ungvár-Szerednye vonalán* s ettől ék. az egész vidék nagyobb, – a megyének dny. kisebb, de népesebb része: az Ung-Latorczaköz pedig kisebb nemesi jószágokra oszlik föl.
Egyszersmind fő-útvonala a megyének, mint ma, a XV. sz.-ban is.
A nagyobbak legnagyobbja a Nagymihályi-rokonságé két vár, két kastély, (Nagy-Mihály, Tiba, Lucska és Bukolcz). két várossal (Tiba, Szobráncz) és mintegy 58–60 faluval, melyeket nyugoton a mai Izbugya, Várkond, Nagy-Mihály, Zalacska, Verbócz, Orlócz; délen Csecseho, Jesztreb, Sáros-Remete, Poroszló, Korumlya; keleten Prikopa, Konyus, Váralja; északon pedig Felső-Ribnicze, Felső-Remete, Német-Poruba, Klokocsó és Tarna határolnak.
Kiterjedésre nézve vetekszik e birtoktesttel a homonnai Drugethek nyeviczkei uradalma, két város (Ungvár, és Szerednyének részei) és mintegy 22–26 falu e tájon, nagyobb tagban az Ungvár, (tőle d.) Kereknye, Hosszúmező, innen északra a mai Láz, Sztrippa, Árok, Rohoncza és Kemencze helységek által bezárt vidék; odább északra és keletre pedig az Ungnak és mellékfolyójának a Turiának egész völgye: végűl a megye legdélibb pontjai, Salamon és Záhony környéke s Kapos város nagy része.
A harmadik előkelő családnak, a Pálócziaknak birtokai – 1 város és mintegy 24 falu, – két részre szakadnak. A kisebb a Pálócz vidéki, mely északra Solymosnál és Sáros-Polyánkánál a Nagymihályiak, – a nagyobb a szerednyei, mely Ungvártól d. Császlócznál és Rátnál, s innen keletre Helmecznél és Komorócznál a Drugethek uradalmával érintkezik, s Szerednyén túl a mai Beregmegye terűletére is bevonúl.
Kisebb részeik (Kelecsény) Nagy-Kapos vidékén is vannak a Pálócziaknak; e táj azonban csaknem merevűl a kis-nemességé, melynek sorából főleg a Csicseriek (7 faluval és 2 pusztával). a Pálócziakkal osztályos ruszkai Dobók (tíz vagy több faluval), a szeretvai Ramocsák (7 faluval), továbbá a Császlócziak és utánuk a Kállaiak (5–8 faluval), Helmecziek, németi Szocsikok, a Butkai-Ráskai-Márki rokonság és a Tegenyeiek válnak ki.
Ezeknek jószágai közé ékelődik be a leleszi konvent 9 faluja, élén e tájéknak is központjával, (Nagy-) Kapos városával.
Kívüle még csak az ungi pálosoknak és a beregszászi kereszteseknek vannak, de csak apróbb részeik az egyházi testületek közül.
){kind=link}