ZEMPLÉNMEGYE.
ZEMPLÉNMEGYE.
A XV. században is mai határai közt terült el. Csekélyebb változást határszélein (különösen Abauj felé) csak itt-ott szenvedett olykor.*
Az illető helységeknél föltüntettük. Pl. Győr, Kázmér sat, helységnél, a csicsvai és sztropkói uradalomnál. Lásd: Abaujmegye Bevezetésében is.
Hajdan is nagy terjedelmű megye volt tehát; ék. hegyvidéke (Szinnán túl) azonban a XV. században lakatlannak látszik. E század végén hatezernél több adó alá eső házhelyet számítottak össze benne.*
Engel, i. m. 22.
Főrangú és törzsökös, vagyonos köznemesi családok fészke, nagy uradalmak hazája.
Déli sarkában a Czudaroknak, a szomszédos (borsodmegyei) Olnod urainak van még 10 falujok, köztük Kesznyéten, Kerem, Bölcs a Sajó, – Lucz, Bás a Tisza, – és Csanálos a Sajó mentén. Ugyanők föntebb északon Damasa táján még 3, – Dávidvágása vidékén 6 faluban birtokosok.
Kelet felé az osztályos Monoki, Dobi és Izsépi családok terjedelmes birtoka következik, egyenes vonalban (a Tálya melletti) Goloptól, Monokon, továbbá Szerencs, Bekecs, Szada és Harkály helységeken át (a már túl-a-tiszai és szabolcsmegyei) Dobig, valamint föntebb Izsép táján is, – összesen mintegy 16 falu.
Még odább keletre a tokaji és tarczali uradalom vonul, részben már be a Bodrogközbe is. E terűleten, főleg Tálya várostól és Vámos-Ujfalutól Tokajon és Tarczalon át le (Tisza-) Ladánynak sőt a Tiszán is túl: három város és 14 nagyobb falu alkotja hatalmas testét. Urai egymásután a Brankovics, Hunyadi, Szapolyai nem kevésbbé hatalmas dinasztiák, s közben maga a király is.
A Bodrog és Tisza mentén odább északkeletre a Pálócziak birtokai következnek. Patak vár és város 2 faluval és 4 pusztával; a szomszédos Ujhely vár és város szintén 2 faluval és 2 pusztával s ezenkívül még 11 helység e tájon, melyeknek a Bodrogközben {Király-)Helmecz m.-város részei vehetők központjául. E családnak különben sokfelé vannak még a megyében (zálogos) jószágai.
A Bodrogköz nyugoti vidékén a Szerdahelyiek és sóvári Sósok közös birtoka: a kövesdi uradalom a legterjedelmesebb, mintegy 17–20 falu, nagyrészt e tájon: Kövesd és Szerdahely vidékén. Odább északkeleten pedig: a Nagytárkányiaké, 13 falu részei, – a leleszi konventé, két város és 6 falu (részei), – s végül a czékei, melynek központja Czéke vár valamint 16 helységből álló birtoktestének nagy része is kívül esik már a Bodrogközön s a szomszédos: Imreg, Mészpest, Szürnyeg, Kiszte és Czéke helységeken túl ény. felé: Egresen át egész (Szécs-)Kereszturig fölterjed. E vár és tartománya közép-nemesi földesurai közt az Imregieken, Czékeieken és Pazdicsiakon kívül időnkint a sóvári Sósokat, (zálogban) a Pálócziakat és Dobiakat is föltaláljuk.
Észak-északkelet felé a tőszomszédságban két hasonló köznemesi birtokcsoportra akadunk. Egyik a Ráskai-Butkai-Márki osztályos családoké: 12 falu a családnévül szolgáló három helység körül, a másik pedig az Uporiaké: Abara vár, város és Upor, s ezek környékén még öt falu. E családok azonban még több helységben szereztek kisebb-nagyobb részeket e tájakon. Igy a Butkaiak 10, a Ráskaiak 7, az Uporiak pedig itt s Tolcsva városban és vidékén még mintegy 10 faluban és két pusztán is.
Hasonló vagyonos köznemesi családok még a Bodrog és Tisza mentén az Agárdiak (és agárdi Tőkék) mintegy 14, – a Bacskaiak mintegy 12 falu részeivel, nagyrészt a Bodrogközön; Butkán fölül pedig a Csebiek 19 falu részeivel Cseb környékén és szintén a Bodrogközön.
Észak felé haladva az egy vonalban fekvő Nagy-Mihály és Gál-Szécs városok mindegyike egy-egy terjedelmes uradalom központja. Nagy-Mihályhoz a hasonló nevű (vagy előnevű) családok birtokában föl Sztéráig, Krivostyánig mintegy 15 falu, – Gál-Szécshez pedig, közvetlen környékén még 18 falu tartozik. Utóbbinak az osztályos Szécsiek, Szerdahelyiek, sóvári sósok, Sztriteiek, Bacskóiak (Bocskaiak), Agócziak és Csapiak a földesurai, kik közül a Szécsiek és Csapiak ezenkívül a Bodrogközön, továbbá Isztáncs és Rákócz vidékén még mintegy 7, illetve 10 faluban szereztek részeket.
E két nagyobb birtokcsoport közti területet a nátafalusi Csontos-családnak mintegy 19, – a Rákócziaknak mintegy 7, – a Bóth, Tussai, Hosszumezei és Hrabóczi rokon családoknak mintegy 10, – s a Pazdicsiaknak mintegy 7 faluból álló jószágaik töltik be.
A gálszécsi és nagymihályi uradalmaktól északra eső egész hegyvidéket három nagyobb és egy kisebb, összefüggő birtoktest foglalja el.
a) Nyugot felé Varannó vár és város, Csicsva vár és Monyorós kastély mint központok körül a Rozgonyiaknak mintegy 67 falujok vonul észak felé a Sztropkó melletti Olsváig, néhol át-átcsapva Sárosba a (mai) zempléni határon, mi által e nagy birtoktömeg a sárosmegyei makoviczaival (1470 óta szintén a Rozgonyiaké) közvettetlenűl csatlakozik. E család különben alább Szőllőske és Bénye vidékén időnkint még 6 más faluban is földesur.
b) Mint Abaujban és Sárosban, a Rozgonyiaknak itt is a Perényiek a tőszomszédjai. Uradalmuk a Varannótól é. eső Domásától és Mernyiktől mintegy 36–40 falunak sűrű, hosszu során s a központul szolgáló Sztropkó váron és városon át ék. felé egész Vladicsáig nyúlik föl. E családnak azonban a megye középső tájain szintén vannak – a Rozgonyiakéinál jóval terjedelmesebb – birtokai a terebesi, a hasonló nevű vár és város körül 6 falu, s részek a Bodrogközön a Nagytárkányiak jószágaiban.
c) A harmadik nagybirtok északon a homonnai Drugeth (általok később, részben a Szapolyai) családé. Központjai délen Homonna vár és város, Barkó és Jeszenő várak, melyektől kelet felé Szinnán át az ungi határon fekvő Ulicsig, nyugot, felé Zalobináig, észak felé pedig egész Roskóczig mintegy 36 faluból álló csoport terjeszkedik. E birtokhoz délen: Vásárhely és Salamon körűl 4 falu és a Bodrog mellett Zemplén város járul.
A Perényiek és homonnai Drugethek sztropkói és homonnaszinnai birtokai közé a Laborcz felső folyása mentén a Zbugyaiaknak mintegy 10–12 faluból álló kisebb birtokuk ékelődik be, melyhez a megye délibb vidékein (Sztára) még néhány falubeli részök csatlakozik.
A megye különböző pontjain még a Semseieknek, Lasztócziaknak és Csicserieknek vannak mintegy 8–8 faluban kisebb-nagyobb részeik.
Végűl az egyházi testületek a leleszi konventen kívül csak csekélyebb részek urai, valamennyien a megye déli harmadában. Mint: a darnói prépostság, a szerencsi apátság, a pataki apáczák és domonkosok, az ujhelyi, tokaji, eszényi, ládi és diósgyőri pálosok egy-két faluban, s végül a szepesi káptalan Liszka-Olaszi városban, az egri püspök pedig Sajó-Hídvégen és Szent-Márián.
){kind=link}