MÓRICZ MIKLÓS: AZ EMBER ÉS A VAGYON • A FÖLD, A NÉP, A KENYÉR
MÓRICZ MIKLÓS: AZ EMBER ÉS A VAGYON •
A FÖLD, A NÉP, A KENYÉR
A FÖLD, A NÉP, A KENYÉR
A földterület lakottsága első pillantásra nem mutat közvetlen kapacsolatot a gazdasági fejlettség fokával. Az európai orosz szovjet- köztársaságok átlagos népsűrűsége négyszögkilométerenként 26 lélek s ezek az államok nagyon alacsony fokán állanak a gazdasági fejlődésnek. Népüknek 86.7%-a foglalkozik mezőgazdasággal. De csak a mezőgazdasági kereső nép arányszáma Bulgáriában is 81.9%, lakottsága ellenben 47, a régi Romániáé 79.5%-os arányszámmal 53, Lengyelországé pedig 70, holott a népnek még itt is 75.9%-a van mezőgazdasági fokon. Nagyjából ugyanolyan foglalkozási megoszlás mellett, tehát egymástól nagyon eltérő a föld eltartó ereje. De a magasabb gazdasági fokokon is ugyanilyen nagy ellentmondásokat találunk. Németországban a keresők 35.2%-a foglalkozik mezőgazdasággal s népének sűrűsége 134, az Egyesült-Államokban 26.3%-os mezőgazdasági kereső népesség mellett 13, Kanadában pedig csak 0.9, holott a gazdasági kultúra már itt is magas fokon van, amit a mezőgazdasági kereső népességnek 35%-ra való leszorulása is mutat. Hollandiában is 23.6% az agrár kereső nép aránya, ellenben a nép sűrűsége 200.
Ha azonban az európai országok adatait külön vizsgáljuk, mégis kialakul bizonyos rendszeres belső összefüggés képe e két adatsor, a gazdasági fejlettség és a nép sűrűsége között.
Gazdasági fejlettség tekintetében, a mezőgazdasági kereső népesség arányszámának csökkenő sorrendjében az európai államokat három csoportra lehet osztani. Az elsőben vannak a legkevésbé fejlettek: az orosz szovjetköztársaságok, Bulgária, Románia, Litvánia, Lengyelország, Finnország, Lettország és Észtország. Mindenesetre ide tartozik Jugoszlávia is, mégpedig a sornak alighanem az elejére, de innen sincsenek statisztikai adatok. Törökország, ha egységesen kezeljük, szintén csak ide tartozhatik, de ha az európai részt külön számítjuk, akkor ezt Konstantinápoly adatai kiemelhetik ebből a csoportból. Azonban az adatok innen is hiányzanak.
Ezekben az államokban a kereső népességnek 80%-a foglalkozik mezőgazdasággal s a nép sűrűsége átlagosan négyszögkilométerenként 31 lélek.
A második államcsoportban Magyarország, Portugália, Spanyol- és Olaszország, Görögország és a Szabad Ír Állam van. Ezekben az államokban a keresők 54%-a esik a mezőgazdasági foglalkozási ágakra, az átlagos népsűrűség pedig 68.
A harmadik államcsoport, a gazdasági értelemben legfejlettebb államok sora ez: Luxemburg, Franciaország, Svédország, Csehszlovákia, Norvégia, Dánia, Ausztria, Németország, Svájc, Hollandia, Belgium és Anglia, északi Írországgal együtt. Ezekben átlagosan számítva már csak 27.5% a mezőgazdasági keresők aránya az egész kereső népességben, a népsűrűség pedig 81 lélek. A nép sűrűségének növekedése és a mezőgazdasági kereső népesség arányszámának apadása olyan határozott formában jelentkezik e nagyobb csoportokon belül, hogy itt már szabad belső összefüggésre következtetünk.
Az erdő, a mező eltartó ereje
Rangsor-kísérlet
Európán túl
A tengerentúli modern államok
Ember és ember
Az ember útja
