A Visegrádi-hegység (Korpás László)
A Visegrádi-hegység
(Korpás László)
(Korpás László)
A Visegrádi-hegység fejlődése a triász időszakig nyomozható; a terület több mint kétszázmillió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14–15 millió éves – középső-miocén – vulkánosság alakította ki: a kisebb dagadókúpok és lakkolitok mellett két hatalmas vulkáni üst, úgynevezett kaldera rekonstruálható.
Noha a Visegrádi-hegység jelenlegi arculatát a 14–15 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanizmus határozza meg, földtörténeti múltjának eseményei mintegy 225 millió évre, a felső-triászra visszamenőleg rekonstruálhatók. Akkoriban – mint a lemeztektonikai fejezetben olvashattuk – a Visegrádi-hegység a Dunántúli-középhegység részeként az afrikai kontinens északi, sekélytengerrel borított peremén helyezkedett el; környezete a mai Perzsa-öbölhöz, illetve a Bahama-zátonyokhoz vagy a Yucatáni-félszigethez volt hasonló.
Tengeri és szárazföldi üledékképződés
Hordalékkúpok, zátonyok, mocsarak
A vulkáni működés két szakasza
Egyetlen, zárt kistáj
