A társasági törvényről
A társasági törvényről
1988 jogalkotásának legjelentősebb eseménye a gazdasági társaságokról szóló törvény, amely 1989. jan. 1-jén lép hatályba. Nem túlzás ezt az egész 80-as évtized egyik leglényegesebb törvényének nevezni, hiszen a társasági törvény rendkívüli gazdaságpolitikai, politikai és ideológiai következményekkel járó jogszabály. Célja ugyanis a szocialista piacgazdaság szervezeti kereteinek megteremtése.
A magyar gazdasági reform 20 éves története igazolja, hogy a vállalatok integrálásának államigazgatási eszköze csődöt mondtak, de a vállalatok elkülönítése sem megfelelő megoldás. Nem egészséges továbbá az állampolgári kisvállalkozások mesterséges elválasztása sem a vállalati gazdálkodástól, mintegy „második” gazdaságként. Önellátó nemzeti piacgazdaság továbbá a magyar adottságok között nem építhető ki, a magyar vállalkozások szervezetileg sem vághatók el a világgazdaságtól.
A társasági törvény nem csodaszer, ettől önmagában az ország gazdasági teljesítménye még nem fog megjavulni. De a törvény új lehetőségeket teremt a gazdálkodók számára, továbbá alkalmas lehet a politikai intézményrendszer reformjával összhangban álló vállalati-vállalkozási szervezeti struktúra jogi alátámasztására.
Az új társasági törvény kiadását több éves huzavona előzte meg, ennek mélyén a szubjektív tényezők mellett objektív okok húzódtak meg. 1988-ig még nem dőlt el az a politikai vita, hogy továbbra is az ún. indirekt tervgazdálkodás lassú és óvatos kibontakozása van-e napirenden, avagy a szocialista piacgazdaság határozott, ám konfliktusokkal terhes megteremtése felé vesszük az irányt. Másrészt a társasági törvény egészséges működésének még számos közgazdasági feltétele hiányzik: nincs meg az azt működtető szervezeti környezet, alacsony a társasági kultúra, az ehhez szükséges jogismeret, nincs elég szakember, a társadalmi tudatban rengeteg a társaságokkal kapcsolatos ideológiai görcs.
A magyar társasági jog fejlődése
A társasági törvény gazdaságpolitikai célkitűzései, várható főbb következményei és közgazdasági feltételrendszere
A társasági törvény tartalma és hatóköre
A törvény jogpolitikai elvei
Dolgozói érdekvédelem
Magánszemélyek, ill. külföldiek részvétele
