A magyar királyi honvédség németországi főfelügyelője
51A magyar királyi honvédség németországi főfelügyelője
A honvédelmi miniszteri rendelet a parancsnokság törzsszemélyzetét az alábbi részekre szedte szét.
a) Az én vezetésem alatt megalakul egy kis törzs, németül tökéletesen tudó tisztekből és néhány legénységi állományú egyénből, mely összekötő szerepet fog betölteni a kiképzés céljából Németországba vezénylendő magyar csapatok és a Honvédelmi Minisztérium között. Én egyben eme csapatok fegyelmi elöljárója leszek, illetékes parancsnoki és legfőbb parancsnoki jogkörrel felruházva. Fegyelem szempontjából alám fog tartozni minden honvéd személy, aki Németországban tartózkodik. E célból az említett rendelet beoszt mellém 1 vezérkari tisztet, 1 segédtisztet, 1 személyügyi előadót, 1 hadbírát, 1 segédhivatal-vezetőt, 2-3 gépírót és 2-3 küldöncöt.
b) Az összes vezérkari tiszt, akikkel eddig együtt dolgoztam, azonnal elfoglalandó más központi beosztást kap.
c) Az eddigi főszállásmesteri hivatal különleges rendeltetéssel a Honvédelmi Minisztériumnak lesz közvetlenül alárendelt szerve, és azonnal kilép a 2. hadsereg-parancsnokság törzséből. Ez a rész ugyan nem volt benne a hozzám érkezett, írásbeli rendeletben, azonban volt főszállásmesterem jelentette, hogy erre közvetlenül kapott szóbeli parancsot.
d) A törzs maradéka a legidősebb tiszt parancsnoksága alatt felszámolja a volt 2. hadsereg-parancsnokság ügyeit, és ezután majd más beosztást kap. Egyben parancsot kaptam, hogy jelentkezzem a Honvédelmi Minisztériumban, ahol teendőim felől bővebb tájékoztatást kapok. Itt egy értekezleten az alábbiakról szereztem tudomást:
Feketehalmy-Czeydner vezérezredes47 november havában hosszabb berlini tartózkodása alatt a magyar kormány nevében írásbeli megállapodást kötött a német kormánnyal48, melynek fontosabb pontjai lényegükben a következők:
47 Lásd a 28. sz. jegyzetet.
48 A kormányközi megállapodás mindmáig nem került elő. Figyelembe véve a korabeli viszonyokat, nem kizárt, hogy formailag ilyen megállapodás megkötésére nem is került sor. Két, a tárgyalásokról készült feljegyzés azonban rendelkezésünkre ál. Ezeket németből fordították magyarra s a bennük foglaltak az „az írásbeli megállapodás” tartalmáról itt leírtakat alátámasztják. A két feljegyzés másolata megtalálható a Hadtörténelmi Levéltárban a HL VKF. szám nélküli 17 és 22/eln. 1. - 1944 jelzet alatt.
1. A magyar kormány a már kiürített és még birtokában lévő területek férfi lakosságából új felállítások céljaira Németországba küldi
a) a 21-33 éves, tényleges katonai szolgálatra kötelezett ifjakat,
b) a 24-35 éves, katonailag ki nem képzetteket csapatfelállítások céljaira,
c) 100 000 fő 34 éven felüli férfit segédszolgálat (lóápoló, munkásegységek, eü. és egyéb ellátó szolgálat) céljaira,
d) a 18-23 éveseket kiegészítésként csapatcélokra,
e) a 15-17 éves serdülőket, kik a „Hitlerjugend”-del49 együtt, velük azonos kiképzést és alkalmazás kapnak (légvédelmi és légoltalmi segédszolgálat, katonai előképzés, a legfiatalabb 15 évesek pedig „világnézeti” oktatásban részesülnek).
49 1933 és 1945 között fennállott német nemzetiszocialista ifjúsági szervezet.
2. Az így kikerült, csapatszolgálatra alkalmas emberanyagból 4 magyar honvéd hadosztály és 4 magyar SS-hadosztály állítódik fel, utóbbiak csakis önkéntes jelentkezés alapján. Ezekben a felállításokban a szükséges oktatószemélyzetet, azaz századonként egy tisztet, szakaszonként egy altisztet és rajonként egy katonát a németek adják. Hasonlóképpen ők adják a kiképzéshez szükséges fegyverzetet és egyéb eszközöket, valamint a felállításhoz szükséges összes fegyverzetet és hadianyagot. A szervezés és kiképzés német mintára, német előírások, szabályzatok szerint történik.
3. A felállításra kerülő alakulatok csak a Friessner seregcsoporton belül, Magyarországon, a magyar föld védelmére kerülnek bevetésre, beleértve az SS-alakulatokat is.
4. A felállítandó honvéd- és SS-alakulatok magyar parancsnokok parancsnoksága alá kerülnek, magyar vezényleti nyelvük megmarad, a honvéd alakulatok eredeti egyenruhájukat viselik, az SS-ek a német egyenruhát magyaros megkülönböztető jelvénnyel kapják.
5. Kihelyezésre kerülnek még a katonai képző- és nevelőintézetek is. Ezek, valamint a csapatok is fajtájuknak megfelelő német alakulatokhoz kapcsoltatnak elhelyezés és élelmezés tekintetében, és velük együtt végzik a kiképzést.
6. Ruházat, laktanyaberendezés (hordozható barakkok) tekintetében kívánatos, hogy a honvédség vigyen magával minél nagyobb pótkészletet. Ha ez kimerül, a németek adnak utánpótlást, az így kiadott német ruházatra azonban magyar felségjelek kerülnek.
7. Egyéb honvédségi és polgári anyag kitelepítése is folyamatba tétetik, külön megbeszélés szerint. A kihelyezett csapatok élelmezése részben a magyarok által természetben kiszállított anyaggal történik, részben pedig a két állam közti elszámolás előlegeként a németek bocsátják azt rendelkezésre.
Megtudtam még ezen az értekezleten, hogy a kihelyezés kormánybiztosává vitéz Magyarossy Sándor vezérezredes50 van kijelölve. Az ő feladata a kihelyezést irányítani mind katonai, mind polgári vonalon. E tekintetben az ő alárendeltje leszek, míg a csapatok kiképzése és fegyelme tekintetében önálló vagyok. Egyben közölték velem, hogy új elnevezésem nem „összekötő törzs”, hanem „a m. kir. honvédség németországi főfelügyelője”, németül „Generalinspektor der kön. Ungarischen Honvéd Armee in Deutschland” lesz. Tudtomra adták azt is, hogy a csapatok kiszállítása már folyamatban van, azok már kezdenek beérkezni Németországba. Parancsot kaptam Feketehalmy-Czeydner vezérezredestől – aki a miniszterhelyettesi tisztséget töltötte be –, hogy mielőbb induljanak útba a munka megkezdésére, sőt az volna jó, ha már ott is lennék, mert a beérkezett csapatoknak nincs magyar gazdájuk.
50 Magyarossy Sándor (Óbecse, 1891.10.03. – Cleveland, 1972.08.17.) altábornagy, 1944 november 1-től vezérezredes. 1941. október 1-től a Honvédelmi Minisztérium Légügyi Főcsoportfőnöke, s mint ilyen, 1943 augusztusától a Honvéd Légierő parancsnoka is. 1944. október 1-jével nyugállományba helyezik, a nyilas hatalomátvétel után reaktiválják és kormánybiztosi minőségben megbízzák a nyugatra történő kitelepítés irányításával mind polgári, mind katonai vonalon. Lefokozzák, a második népbírósági tárgyaláson két évre elítélik. 1948-ban Argentínába emigrál, 1965-ben az USA-ba települ át.
Kérdésemre, hogy mi történik a családunkkal németországi tartózkodásunk alatt, ki gondoskodik róluk, hogyan kapják meg fizetésünket stb., azt a választ kaptam a minisztertől, helyettesétől és szárnysegédétől, Makay-Hollósy vezérkari ezredestől, hogy erre intézményesen történik általános intézkedés. Legyek egészen nyugodt, ők gondoskodnak mindenről, csak induljak ki minél hamarabb, és Magyarossy vezérezredessel eszközöltessem ki, hogy a családok is mielőbb szállást kapjanak, mert kívánatos, hogy a kihelyezésre kerülő tisztek családja is Németországba menjen.
A kapott tájékoztatások után megállapítottam, hogy a minisztérium által megszabott törzzsel nem tudom majd a munkámat elvégezni. Különösen az előre láthatóan szétszórtan elhelyezett csapatok nyilvántartása, számbavétele, ellátása, a velük való személyes érintkezés szükségessége, egészségügyi, lelki gondozásuk, fegyelmi ellenőrzésük teszi szükségessé, hogy leendő törzsemben több vezérkari tiszt, hadbiztos, számvevőségi tisztviselő, nagy nyilvántartó osztály, orvos, lelkész és hadbíró is legyen. A személyes érintkezés szükségessé pedig legalább még két tábornokot kíván, mert magam – a már ismert nehéz közlekedési viszonyok közt – képtelen leszek az összes csapatot felkeresni.
Visszamentem volt hadseregtörzsemhez Mágocsra, összeállítottam az előre látható személyi szükségletet és visszatértem vele a minisztériumba, hogy azt jóváhagyják. Közben volt hadseregtörzsemről is gondoskodni kellett, mert azzal – a jó istenen kívül – már senki sem törődött. A hadműveleti helyzet már Mágocs elhagyására kényszerített. Volt törzsem – saját elgondolás szerint – áttelepült először Siófokra, majd onnan Badacsonyba, végül Csorna mellé, Bogyoszló községbe.
Pesten, december 1-jén megkezdtem a küzdelmet az új törzs összeállítása érdekében. Valóban küzdelem volt, mert a minisztérium már megkezdte az áttelepülést Városlődtől Kőszeg, Sopron, Szombathelyig terjedő új elhelyezési területére. Ezzel megkezdődött Budapest hivatalos kiürítése. Az osztályvezetők egy része már nem volt Pesten. Akit még ott leltem, vagy csomagolt már, vagy pedig sértődötten fogadott, hogy minek zaklatom őt most ilyen dologgal. Aki pedig segíteni akart, az átformálta a javaslatomat saját elképzelése szerint azzal, hogy majd döntésre viszi a miniszterhez vagy helyetteséhez. Ez a küzdelem 4 napig tartott, naponta végigjárva a még elérhető fórumokat. December 3-án aztán határozott parancsot kaptam a miniszterhelyettestől, hogy azonnal induljak útba, a törzset majd utánam küldik. Egyedül álltam. Vezérkari tisztem nem volt. A hadbiztost tartottam egyelőre a legszükségesebbnek, mert éreztem, hogy súlyos anyagi és ellátási tárgyalások előtt állok. Bementem Karánsebesy altábornagy51 szobájába aznap délben, és megmondtam, hogy addig nem jövök ki onnan, ameddig nem ad egy németül tudó hadbiztost, aki holnap reggel útba indul velem Berlinbe. Két hadbiztos ezredes volt véletlenül ekkor a szobájában, közülük az egyiket, dr. Gáldy ezredest52 valóban kijelölte Karánsebesy altábornagy a másnap reggeli indulásra. Vele érkeztem meg Berlinbe, hogy felvegyem a kapcsolatot az „Allgemeines Heeres-Amt”-tal (AHA).
51 Karánsebesy Gyula (Mostar, 1887.02.04. – München, 1954.10.27.) altábornagy, 1941. október 1-től a háború végéig a Honvédelmi Minisztérium gazdászat-közigazgatási főnöke.
52 Dr. Gáldy Menyhért hadbiztos ezredes.
„...talán megtaláljuk egymást Németországban”
„...elfogadásukkal lemondtunk volna magyar mivoltunkról”
„...a német összeomláskor 300 000 magyar katona tartózkodott német területen”
„...egyenlő az ágyútöltelékként alkalmazással”
„...a hungarista eszmét ismertesse meg”
„...a német ellenállás összeomlik”
„Egérutat nyerni a hadifogság felé”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
