1800 óta született szerzők

Teljes szövegű keresés

1800 óta született szerzők
ELŐSZÓ
Ez a kötet a Bölcsességek könyve című gyűjtemény második része, amely lényegileg a modern gondolkodást mutatja be: a tizenkilencedik és huszadik században született és már nem élő szerzők kiemelkedő gondolatait, aforizmákat, szállóigéket, figyelemre méltó idézeteket, egyrészt különféle gyűjtemények, másrészt a szerkesztő személyes ízlése, saját válogatása alapján. A kiadvány koncepciójáról s a feldolgozás módjáról az első kötet bevezetőjében bővebben szóltunk, itt újból csak azt jegyezzük meg, hogy a szerzőkre legjellemzőbb művekből idézünk; teljes életművek keresztmetszete válogatásunkba nem kerülhetett bele. A szövegek a szerzők születésének sorrendjében jelennek meg (az egyazon évben születettek ábécérendben követik egymást). Az aforizmák, idézetek forrása a jegyzetben található: első helyen a szerző családi és keresztneve, (zárójelben) születési és halálozási éve áll, majd egy-két szavas lexikális jellemzése. Ezt követi vastag számmal az egyes tételek sorszáma s a lelőhely: dőlt betűvel az idézett (önálló) mű címe, utána a fejezet, felvonás stb., végül – gondolatjel után – közönséges betűvel az idézett kiadás (kötetcím, gyűjtemény stb.) adatai: cím, kiadó, város, év. Ezen kiadás megfelelő oldalszáma és a fordító neve zárja az egyes tételekre vonatkozó adatokat. A következő (szintén vastag számmal jelölt) tétel(ek) adatai csak változás esetén különböznek; új adat (szám) megjelenéséig az előzőek érvényesek. Némely, klasszikusnak tekinthető (főként magyar) szerző, számos kiadásban hozzáférhető műve, verse csak címmel van jelölve, egy-egy kötetkiadásra külön nem utalunk. A legtöbbet használt források címét általában rövidítve adjuk. A jegyzeteket bibliográfia, névmutató és tárgymutató követi.
Kristó Nagy István
AZ ÚJ KIADÁS ELÉ
Ezzel a harmadik kiadással a Bölcsességek könyvé-nek példányszáma elérte a negyedmilliót, ami ilyen jellegű, tehát nem szórakoztató művek esetében Magyarországon alighanem példátlan. Ez nem kis örömmel tölti el a szerkesztőt. Nem saját „diadalát” ünnepelné, hanem a magyar értelmiségét, amelynek nehéz körülmények között is volt igénye ilyen könyvekre. Egyetlen példány sem maradt eddig raktáron, sőt a mind „zárkózottabb” könyvterjesztők is folyvást követelték az utánnyomást. Az olvasót dicséri ez a siker, remélve, hogy valóban olvasója, s nemcsak ajándékozója vagy polcon elhelyezője e műnek. Nem mintha az elejétől végig való olvasást tartanám feltétlenül fontosnak: lexikonszerűen föllapozásra váró mű ez, bár a folyamatos olvasás történeti látásmóddal szolgálhat. E történetiségből következik, hogy noha mód lett volna rá, nem töröltem, még csak nem is ritkítottam a „marxizmus-leninizmus” szerzőinek írásait. Ha e gondolat- és politikai rendszer most letűnt vagy legalábbis visszaszorult, következményei elvitathatatlanok és hogy ezt megérthessük, szembe kell néznünk a forrásokkal, az ideológiával. Annál is inkább, mert ezeket a hajdan „alapműveket” mostanában aligha adják ki. Leglényegük hadd legyen tehát olvasható ebben az antológiában, mint benne volt (és persze benne van most is) a katolikus filozófia vagy az egzisztencializmus megannyi bölcs mondása. A 20. század teljes, korszerű áttekintését a több mint tíz éve készülő harmadik kötet adja majd közre. Abban lehet pillantást vetni azon nagyok életművére is, akik azért maradtak ki a jelen kötetből, mert lezárásakor, 1982-ben még éltek. Bár az ő életművük feldolgozása is megtörtént, a második kötet elkészítésekor valahol meg kellett húzni a határvonalat, s a terjedelem miatt nem történt meg most sem az előző kiadások óta elhunytak anyagával való kiegészítés.
Kristó Nagy István

 

PANOVA, VERA FJODOROVNA (1905–1973) szovjet regény- és drámaírónő SARTRE, JEAN-PAUL (1905–1980) francia filozófus, regény- és drámaíró SNOW, CHARLES PERCY, LORD (1905–1980) angol természettudós, regény- és esszéíró ROUGEMONT, Denis de (1906 - 1985) svájci francia esszéista SANDRO PENNA (1906–) olasz költő AUDEN, WYSTAN HUGH (1907–1973) angol költő CAUDWELL, CHRISTOPHER (tk. Christopher St. John Sprigg; 1907–1937) angol író MIHAI BENIUC (1907–) román költő, prózaíró JANKOVICH FERENC (1907–1971) költő SZTANEV, EMILIJAN (1907–1979) bolgár regényíró, elbeszélő ADAMOV, ARTHUR (1908–1970) francia drámaíró FELMING, IAN (1908–1964) angol kalandregényíró MERLEAU-PONTY, MAURICE (1908–1961) francia filozófus KAPIJEV, EFFENDI (1909–1944) szovjet író LEC, STANISLAW JERZY (1909–1966) lengyel költő és aforizmaszerző. RADNÓTI MIKLÓS (1909–1944) költő VAPCAROV, NIKOLA (1909–1942) bolgár költő BERGGOLC, OLGA FJODOROVNA (1910–1975) szovjet-orosz költőnő és prózaíró TVARDOVSZKIJ, ALEKSZANDR TRIFONOVICS (1910–1971) szovjet-orosz költő, elbeszélő VETŐ JÓZSEF (1910–1977) újságíró MAX FRISCH (1911–1991) svájci német elbeszélő, regény- és drámaíró MCLUHAN, MARSHALL (1911–1981) kanadai filozófus ÖRKÉNY ISTVÁN (1912–1979) drámaíró és novellista CAMUS, ALBERT (1913–1960) francia regényíró, esszéista KOVAČIĆ, IVAN GORAN (1913–1943) horvát költő ANDERSCH, ALFRED (1914–1980) német (NSZK) regényíró CHAULOT, PAUL (1914–1969) francia költő THOMAS, DYLAN (1914–1953) angol költő és prózaíró DEVECSERI GÁBOR (1917–1971) költő, műfordító LODOJDAMRA, CSADRAVALIN (1917–1969) mongol regényíró SZUHOMLINSZKIJ, VASZILIJ ALEKSZANDROVICS (1918–1970) szovjet pedagógus PILINSZKY JÁNOS (1921–) magyar költő PORUMBACU, VERONICA (1921–1977) román költőnő, műfordító, prózaíró KEROUAC, JACK (1922–1969) amerikai regényíró VLAGYIMIR FJODOROVICS TYENDRJAKOV (1923–) szovjet-orosz elbeszélő, regényíró SZEVAK, PARUJR (1924–1971) szovjet-örmény költő VÁCI MIHÁLY (1924–1970) költő CABRAL, AMILCAR (1925–1973) bissau-guineai politikus, marxista teoretikus NAGY LÁSZLÓ (1925–1978) költő HUNDERTWASSER (1928–2000) osztrák festőművész GARAI GÁBOR (1929–1987) magyar költő, műfordító JUVAN SESZTALOV (1936–) manysi költő és regényíró LJUBEN PETKOV (1939–) bolgár regényíró BELLA ISTVÁN (1940–) magyar költő

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT