EGRI BOR.

Teljes szövegű keresés

EGRI BOR.
Ittanak a hősök s egyik így pendíte: „Török vér!”
„Hagy folyjon” mondá hévvel az Egri Dobó.
S folyt az azóta határ nélkül; s a barna pogány vér
S lelke Dobónak forr lángboraidban, Eger!
Megénekelte, de még nem ízlelte. Erre vonatkozik a Rossz bor cz. költeményének harmadik versszaka:
Mondják: Egernél híres bor terem.
Verembe szűrik tán? nem ismerem.
Megénekeltem harczait, borát,
S mind e napig nem ittam áldomást.
E szemrehányó versre csakhamar megérkezett a felelet: egy hordó jó egri bort kapott a költő Joó János pinczéjéből. De Vörösmarty sem maradt adós, megírta az egri bor újabb dicsőitését, a Jó bor cz. költeményét.
Arany János egyik kedves hangú, főkép előadásában művészies balladája, az Egri leány, a ki kedveséért halálos küzdelmet vív a cseh rablókkal.
Petőfi Sándor itt Egerben ízlelte meg a bikavért, s itt írta gyönyörű bordalát, az Egri hangok-at. A költemény megérdemli, hogy kissé bővebben kitérjünk történetére. 1844-ben, csikorgó februáriusi napon, Debreczenből Pestre vándoroltában 361ért a költő Andornakra. Megpillantotta a hótakarta egri hegyeket, azonnal kész határozata:
Hol jó bort érezek, betérek;
Ne térnék hát Egerbe?
Ha ezt a várost elkerülném,
Az Isten is megverne.
Ez megint csak olyan Petőfi-féle kifakadás, mert bizony nemesebb oka volt neki betérni. Pájer Antalt s Tárkányi Bélát óhajtotta látni, kiknek nevét a pesti lapokból jól ismerte. A városba érve, egyenest a papnevelőintézetbe ment tudakozódni a költőpapok után. Pájer ekkor füzesabonyi káplán volt, csak Tárkányit találta meg másnap. Tárkányi örömmel fogadta a költőt s a szemináriumban szobát szerzett neki s a kispapok társaságában harmadfél napot töltött Petőfi a lehető legjobb hangulatban. Valósággal beczézgették a lelkes kispapok. Együtt ebédelt, vacsorázott velük s barátságot kötött valamennyivel. Elutazása előtt Tárkányi a kispapok körében gyűjtött pénzt útiköltségül nyujtotta át a költőnek, de, hogy önérzetét meg ne sértse, mintegy előfizetési díjul megjelenendő kötetére. Míg a kispapok stúdiumon voltak, írta egyik nap az Egri hangok-at, melyben a kedves baráti kört is megörökíti:
Földön hó, felhő az égen,
Hát hiszen csak hadd legyen!
Rajta nincsen mit csodálni?
Télen ez már így megyen.
Én ugyan nem is tudnám, hogy
Tél vagyon,
Ha ki nem pillantanék az
Ablakon.
Itt benn ülök a melegben,
Környékez sok jó barát,
Töltögetve poharamba
Egri bérczek jó borát.
Jó barátok, jó borocska –
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.
Kedvemnek ha magja volna,
Elvetném a hó felett,
S ha kikelne: rózsaerdő
Koszorúzná a telet.
S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett stb.
Az Eged hegy legendáját, szent Egidius – Egyed – történetét Mindszenty Gedeon öntötte versbe. A Vata-lázadáskor a pogány magyarok megölték a szent remetét, vére termékenyíti máig az Eged tőkéit. Még a színpadon is megszólal az egri név dicsőitése Tóth Kálmán Dobó Katiczá-jában.

 

Káplány József. Karbula Emil. Kossuba Domokos. Katinszky Gyula. Keglevich Gyula. Kelemen Lajos. Keleti Lajos. Kemechey Jenő. Kempelen Rudolf. Kerekes Arvéd. Kérészy Barna. Keszler József. Keszlerffy János. Keszlerffy József. Kiss István. Kiss Béla. Kiss László. Kiss Zoltán. Klampaczky Alajos. Klein József. Klimó Pál. Klug Lipót. Kodolányi Antal. Kolacskovszky János. Kompolti Ábrahám. Kovách Gyula. Kovách László. Kovács Mihály. Kovács Pius. Kovács Zoltán. Kozma Károly. Kőrösy Demjén. Králik Ferencz. Krassy Félix. Kratucsek Antal. Kriston Endre. Kunics Ferencz. Kürti Menyhért. Lakatos György. Láng Jenő. Lányi Ernő. Ledniczky Ipoly. Leskó József. Lipcsey Ádám. Lipcsey Tamás. Lojkó Mihály. Lonovics József. Luga László. Maczki Valér. Madarassy Klotild. Madarassy Pál. Madarász Flóris. Magyar Ferencz. Majzik Imre. Majzik Viktor. Makáry György. Makay Dezső. Máriási István. Markovits Rókus. Mártonffy Ignácz. Mártonffy Károly. Mátrai Aurél. Mátrai Gábor. Mátrai Rudolf. Mátsár István. Matuszka Mihály. Mester István. Michalek Manó. Milesz Béla. Mindszenty Gedeon. Módly László. Murajda Nándor. Nagy Alajos. Nagy Béni. Nagy Géza. Nagy János. Nagy Pál. Nagy Zoltán. Nagy Zsigmond. Nagyfejeő Mihály. Nászai Lujza. Nyizsnay Iván. Nyizsnyay Iván. Orczy Lőrincz. Orosz Ádám. Orosz Ernő. Ottlik Iván. Pájer Antal. Pallér Kelemen. Palócz László. Pap Kálmán. Pap Melkizedek. Párvy Alajos. Párvy Sándor. Pásztor József. Pataki Ferencz. Pápay Sámuel. Pázmán Alajos. Platthy Adorján. Pogatschnigg Guidó.

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem