A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE | Magyar néprajz

1139A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

1.	A kelencék elterjedésterülete – Szabadfalvi József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethnographia, LXVII. 1956. 461. nyomán	72
2.	A méhlakások típusai a Kárpát-medencében – Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Értesítő, XLV. 1963. 37. nyomán	79
3.	A bukóvilla, mereglye, nyárs és természetes villa lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán	273
4.	A toldott ágú és hasított villák lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán	274
5.	A rudasboglya elnevezései a magyar nyelvterületen – Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 19. nyomán	278
6.	Az abara elterjedtsége a Kárpát-medence északkeleti részén – Paládi-Kovács Attila: Az abara. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 82. nyomán	293
7.	A faekék aránya a félvas ekékhez a Kárpát-medencében 1872-ben – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 437. nyomán	329
8.	A faeke főbb típusainak elterjedése a Kárpát-medencében – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 386. nyomán	331
9.	A tövisborona formái – Magyar néprajzi atlasz. I. 14. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán	373
10.	Az aratóművelet neve 1900 körül – Magyar néprajzi atlasz. I. 29. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán	385
11.	Az aratásnál használt kasza nyele a 20. század közepén – Magyar néprajzi atlasz. I. 25. térkép, szerk. Szolnoky Lajos. Budapest, 1987. nyomán	391
12.	A gabonaneműek nyomtatása és cséplése a Kárpát-medencében az 1840–60-as években – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963: 271. nyomán	413
13.	A Felföld gyümölcskereskedelmének fő irányai – Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc, 1990: 103. nyomán	526
14.	A bortermés mennyisége 1864-ben, megyék szerinti bontásban – Boros László: Kárpátalja szőlő- és borgazdaságának történeti földrajza. In: Észak- és kelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. 115–213. Nyíregyháza, 1999: 123. nyomán	537
15.	Kecskemét szőlőterületeinek gyarapodása 1786-tól az 1930-as évekig – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: nyomán	547
16.	A domináns igaerő Magyarországon 1895-ben – Bodó Sándor: A magyar paraszti termelés igaerejének története. Debrecen, 1990: 8. nyomán	596
17.	A szénarács elterjedtsége és neve – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 169. nyomán	644
18.	A szarvasmarhatartás körzetei Magyarországon – Asztalos István: Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. 1968: 139. 45. ábra nyomán	666
19.	A palókatípusok elterjedése a Kárpát-medencében – Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. Néprajzi Értesítő, XXXVII. 1955. 141. nyomán	669
20.	A csörgősbot elterjedése a Kisalföldön – Timaffy László: Kisalföldi csör-gősbotok. Ethnographia, LXXIV. 1963. 162. nyomán	680
21.	A sövényből, nádból és fatörzsből készült jászlak elterjedtsége a Kárpát-medencében – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 162. nyomán	690
22.	A „jászol” értelemben használt váló szó elterjedése – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 179. nyomán	692
23.	A bivaly elterjedtsége Erdélyben1870-ben, megyék és székek szerinti bontásban – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979: 203. nyomán	702
24.	A kéki juhászok jelentősebb nyaraltatóhelyei – Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány. XII. Debrecen, 1970: 101. nyomán	710
25.	A román vándorpásztorok legelőterületei és piacai – Gunda Béla: Ethno-graphica Carpato-Balcanica. Budapest, 1970: 314. nyomán	713
26.	A vándor juhnyírók falvai és körzetük a keleti palóc népterületen – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány. VII. Debrecen, 1965: 127. nyomán	735
27.	Tejhaszonvételi formák Erdélyben 1900 körül – K. Kovács László: A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. Népi kultúra – népi társadalom. I. 1968: 32. nyomán	742
28.	A bihari sertésmakkoltatók útvonalai – Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991: 102. nyomán	758
29.	A baromfiállomány sűrűsége Magyarországon 1895-ben és a budapesti tojástőzsde tagjainak telephelyei 1912-ben – Mártha Zsuzsanna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsdék. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969–1970. 297. nyomán	774
30.	Tyúkászattal foglalkozók lakóhelyei Nyugat-Magyarországon – Domonkos Ottó: A nyugat-magyarországi tyúkászatról. Néprajzi Értesítő, XLIX. 1967. 257. nyomán	778
31.	A Dunántúl legfőbb útvonalai a középkorban – Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 1929–1930. 63–64. kötet 152–154. lap közötti melléklet nyomán	831
32.	Magyarország postaúthálózata 1800-ban – Prinz Gyula: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 65. Budapest, é. n. nyomán	834
33.	A debreceni szekeresek útvonalai a 16–19. században – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethnographia, LXXVII. 1966. 248. nyomán	836
34.	A hétfalusi szekeresek fő árusító útvonalai a 19. században – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972. 18. nyomán	837
35.	A Dél-Alföld csárdái 1853-ban – Szabó Ferenc: A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethnographia, LXXXV. 1974. 338. nyomán	841
36.	Az emberi erővel történő szállítás domináns formái – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnog-raphia, LXXXIV. 1973. 516. nyomán	862
37.	A vízhordó vállrúd típusai – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 317. nyomán	867
38.	A dézsahordó rúd formái – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 327. nyomán	868
39.	A korsókendő és a légelyhordó bot elterjedtsége – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Eth-nographia, XCII. 1981. 322. nyomán	874
40.	Az ételhordó háló elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnog-raphia, LXXXIV. 1973. 518. nyomán	876
41.	A bazárka, a hajdiván, a hátikosár és a kéregedények elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia, LXXXIV. 1973. 514. nyomán	880
42.	A hátitarisznya elterjedtsége Észak-Magyarországon – Paládi-Kovács Attila: Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. Egri Múzeum évkönyve, XVI. Eger, 1976: 191. nyomán	888
43.	A szekéroldal formája a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. III. 195. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán	936
44.	A szekéroldal kitámasztása a 20. század első felében – Magyar néprajzi atlasz. III. 194. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán	938
45.	A lőcsös szekér elterjedtsége a Kárpát-medencében – Keszi-Kovács László: Der Leistenwagen im Karpatenbecken. Paládi-Kovács Attila (Hrsg.): Traditionelle Transportmethoden in Ostmitteleuropa. Budapest, 1981. 116. nyomán	939
46.	Hámformák a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. II. 115. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán	961
47.	A szarvasmarha fogatolásának eszközei Nyugat-Magyarországon – Timaffy László: Rindereinzelanspannung in Westungarn. Narodopísný Veštnik Ceskoslovensky. III–IV. Brno, 1969: 196. nyomán	964
48.	A szegedi forgalomban részt vett hajók tulajdonosainak lakhelye 1851-ben, a hídkinyitási adatok alapján – Gráfik Imre: Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethnographia, XCIV. 1983. 15. nyomán	986

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me