3. A XVIII. század és a franczia háborúk kora.
3. A XVIII. század és a franczia háborúk kora.
A szatmári békétől Mária Terézia királynő trónraléptéig terjedő 29 év mind a vármegyében, mind Győr városban a helyreállítás és az anyagi megerősödés nagy művének volt szentelve. De míg a vármegye e nagy munkában szabad kezet nyert, addig a város három évtizeden át szinte szakadatlan harczot vívott a katonai önkényuralommal. Végre is, ama szívós kitartás, a melylyel jogait védte, meghozta fáradozásának gyümölcseit, midőn 1743-ban a szabad királyi városok sorába emelkedve, önállóvá lett s ezzel jövendő boldogúlását, sorsát szabadon intézhette.
358Az utolsó kuruczháború alatt borzasztó pusztítás érte a vármegyét, a melynek nyomai még évtizedek múlva is meglátszottak. Lady Montague, a híres angol utazónő, a ki 1717-ben bejárta hazánkat, írja naplójában, hogy Buda és Győr között alig van nyoma a mívelésnek, annyira elnéptelenedett e vidék. Az 1715., sőt még az 1720. évi összeírásokban lépten-nyomon találkozunk oly községekkel, a melyek vagy még pusztán állottak, vagy egy-két évvel azelőtt telepűltek. Az 1715. évi összeírásban az újonnan települt helységek között szerepel Gyirmót, a mely egy éve telepűlt; továbbá Sövényháza és Kúnsziget, a hol 17 család, mint új települő, még adómentességet élvezett. 1720-ban új települések között említik: Szent-Ivánt, a mely 1719-ben települt; Gyirmótot, a melynek lakosai között 17 új telepes család fordúl elő; Tenyőt, Ladomért, a mely szintén 1719-ben kezdett telepűlni; és Malomsokot, a hol 4 új telepes-háztartás van felvéve. 1715 után sváb telepesek kezdtek beköltözni a vármegye területére, mint például Sövényházára, a hová a jezsuiták hívták be őket. A pannonhalmi apátság 1729-ben a Rajna mellékéről telepített németeket az elpusztúlt Csanak faluba, Gyarmatra pedig a csornai prépostság, Gyirmótra a győri káptalan. Koronczóra 1718 után települtek a németek, úgyszintén Téthre is, a mely utóbbi községet még 1715 előtt szállták meg, de ezek idővel mind megmagyarosodtak.
Az állandó katonaság behozatalával a rendek állandó hadiadót is szavaztak meg, a melynek igazságos kivetése czéljából az országgyűlés az adókötelesek összeírását rendelte el. Ez összeírást 1715-ben eszközölték első ízben, de mivel nem felelt meg a beléje helyezett várakozásnak, 1720-ban megismételték. Bármennyire is hiányosak ezek az összeírások, mert az összeíró küldöttségek csakis az adóköteleseket vették figyelembe, mégis becses adatokat szolgáltatnak ama kor viszonyaira, s egyúttal feltüntetik az utolsó években elért gazdasági fejlődést is, melyet a békés viszonyok eredményeztek.
Az 1715-iki összeírás.
A püspökfőispánok.
Az alispánok.
Katonai túlkapások.
Győr a XVIII. század elején.
A vármegye a XVIII. század elején.
Mária Terézia.
Nemesi felkelések.
A protestánsok Mária Terézia alatt.
Győr a XVIII. század vége felé
A bajor örökösödési háború.
II. József.
A Martinovics-féle összeesküvés.
I. Ferencz.
A győr-kismegyeri csata.
Napoleon Győrött.
